Adomány a rászorulóknak Szendrőládon

Szendrőlád - Szendrőládi rászorulóknak is jutott az ünnepek előtt szétosztandó 65 tonna élelmiszerből.„Furamód a felnőttek is leginkább a joghurtnak szoktak örülni”, mondta munkatársunknak Tunyogi Zsuzsanna, a Nem Adom Fel Alapítvány munkatársa Szendrőládon, ahol az alapítvány élelmiszeradományokat adott át a rászoruló családoknak.

Néhány csomag száraztészta, pár üveg étolaj, táblás csoki és a leginkább örömforrásként funkcionáló gyümölcsös joghurt került a táskákba, attól függő mennyiségben, hogy a megajándékozottak hányan élnek egy háztartásban. Az alapítvány - természetesen támogatói segítségével - csütörtökön délután 550 főnek tudta megkönnyíteni a hétköznapjait, de mint Tunyogi Zsuzsa elmondta, ez csepp a tengerben, hiszen csak Szendrőládon ennél lényegesen többen élnek nagyon nehéz körülmények között.

A csomagok átadása gyorsan és fegyelmezetten zajlott; akit szólítottak, bement a Nemadomfel-házba, elrakta a neki szánt holmit, aláírta az átvételi ívet, és már ment is. Egy fiatalasszony érkezett, bár az ő nevét nem mondták. Amikor megtudta, hogy ő most nem kap a csomagból, csalódottan tárta szét a karját: mit tegyen, ha neki csak három lánya van? A gyerekek neme általában nem lényeges, ám most csak olyanok kaphattak az adományból, akik kötődnek valamilyen módon a Nemadomfel-házhoz, s mivel a ház égisze alatt működő focicsapat fiúkból áll, a lányos szülők ettől a lehetőségtől elestek.

Nem csak az étel fontos

Bár az alapítvány gyakran szervez hasonló adományosztásokat, tevékenységük nem merül ki ennyiben.

Tunyogi Zsuzsanna elmondása szerint olyan programokat igyekeznek szervezni, amiből profitálni is tudnak a szendrőládi hátrányos helyzetűek. Volt, akit írni, olvasni tanítottak, másokat a számítógép-kezelés alapjaira. A házhoz kötődő gyerekeket pedig olyan dolgokra is igyekeznek megtanítani, ami otthon esetleg nem természetes, de a mindennapi életvitel során fontos szerepet kaphat, de tanulnak is velük, ha éppen erre van szükség. „Harmadik éve vagyunk itt, a gyerekek ide járnak focizni. Most főleg nekik kedveztünk, mert valahogy ki kell választani, ki kapjon az adományokból, mert sajnos mindenkin nem tudunk segíteni”, mondta Tunyogi Zsuzsanna.

Szakmát is próbálnak adni

„Időnként eljön egy masszőr, aki a felnőtteket ingyen kezeli, de felvettük a kapcsolatot egy vak fiatalemberrel, aki gyönyörű fonott rattanbútorokat készít. Azt szeretnék, ha minél több embert meg tudna tanítani a művészetére, hiszen ha valaki tud fonott kosarakat készíteni, abból akár meg is élhet”, mesélte Tunyogi Zsuzsanna, hozzátéve: egy zenetanárral is kapcsolatba kerültek, aki komolyzenét oktat majd a helyi gyerekeknek. „Ki tudja, hátha valamelyikük tehetségesnek bizonyul?”, mondta.

Minden segítség jól jön

Ádám Gyuláné, Etelka hat gyereke közül öt már kirepült, a saját életét éli, de a legkisebb, a tíz éves még otthon nevelkedik, s mivel Etelkával él tíz unokája közül az egyik, aki a Nemadomfel-háznál focizik, ő is kapott ajándékcsomagot. „Minden segítség sokat számít, ha nincs az embernek pénze, nagyon jól jön ez a tészta”, mondta. Az olaj is drága a boltban, annak is hasznát látjuk majd”, mondta.

ÉM-SZP