Apadnak az egyetemi keretszámok

Miskolc - Kiszivárgott hírek szerint a kormány ismét csökkentené az államilag támogatott egyetemi helyek számát.Bár döntés még nem született, de kiszivárgott hírek szerint ismét több mint 8 ezerrel csökkentik az államilag támogatott felsőoktatási férőhelyeket. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) levélben fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához azt kérve: vizsgálják felül a keretszámok megállapítására tett javaslataikat, különös tekintettel azon képzési területekre, amelyeken a tervezet szerint nem indulna állami ösztöndíjas képzés. A HÖOK információi szerint a jogi és igazgatási, a gazdaságtudományi, valamint a művészetközvetítés képzési területeken kizárólag önköltséges finanszírozási formában lehetne megkezdeni a felsőoktatási tanulmányokat 2013-ban. A keretszámokról jövő hét közepén tárgyal a kormány.

Az elosztás a gond

Milyen következményei lehetnek az újabb keretszámcsökkentésnek? Ezt tudakoltuk különböző területe dolgozó szakemberektől. Fekete Sándor, a Miskolci Egyetem tanulmányi szakreferense úgy fogalmazott: a csökkentést önmagában nem tartja nagy problémának, a keretszámok elosztásának mechanizmusát azonban már igen. Ugyanis amíg a felsőoktatási törvény kimondja, hogy a vidéki intézményeket erősíteni kell, ugyanakkor a keretszámok osztásakor a fővárosi egyetemek kerülnek kedvezőbb helyzetbe. Egy példát is említett a szakreferens: a sárospataki Comenius Főiskolai Kar mindössze 40 államilag támogatott helyet kapott, addig a fővárosi tanítóképzők 500-at. Így a fiatalok kénytelenek a fővárosban tanulni, ha viszont valaki elmegy innen, kevés az esély rá, hogy diplomaszerzés után visszajöjjön a megyébe. Fekete Sándor tapasztalatai szerint az oktatáspolitikusok létszámosztáskor a karok képzési színvonalát sem veszik figyelembe. A Miskolci Egyetemnek a gazdasági és a jogi kara is minőségi díjas, a bölcsészettudományi kar pedig első az oktatók kiválóságát vizsgáló karok közötti rangsorban. A hosszú távú következményeket vizsgálva a szakreferens kifejtette: bizonyos területeken valószínűleg szakemberhiány mutatkozik majd, például a pedagógusképzés, a társadalomtudomány és a bölcsészet területén. Az önfenntartó felsőoktatás tervét pedig képtelenségnek nevezte a szakember. Mint fogalmazott, valóban vannak olyan karok, melyek kutatói megbízásokból bevételekhez juthatnak, más karoknak viszont erre nincs lehetőségük.

Nagyon nehéz következtetéseket levonni a keretszámcsökkentésből, mondta portálunknak Bihall Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Véleménye szerint, ha a mérnök- és a műszaki képzést nézzük, nem is a mennyiséggel, hanem a minőséggel van probléma. A végzett fiatalok tudása ugyanis nem felel meg a vállalatok követelményeinek.

Nem ellenzik

A kamara már korábban az egyetemi keretszámok átrendezését szorgalmazta, és az elnök szerint ebben pozitív változások tapasztalhatók, de finomításokra még szükség van, tette hozzá. A tervezett létszámcsökkentést sem ellenzi a kamara, az elnök véleménye szerint a műszaki, természettudományos, a gazdasági és a jogi pályákat kell erősíteni. A két utóbbi, mivel jól fizető szakmák, lesz rájuk fizetőképes kereslet, a párhuzamos és indokolatlan képzéseket viszont felül kell vizsgálni - jelezte.

A hallgatók nem értik...