Gyermekgyilkosság - A gyanúsított élettárs csupa banális okot mondott

Miskolc - A pszichológus szerint a halálbüntetés visszaállítása nem hozna eredményt.A gyermekgyilkosságok minden esetben hatalmas indulatokat váltanak ki a közvéleményből, de a kaposvári, brutális gyilkosság még a szokásosnál is nagyobb vihart kavart. Az okokat kutattuk Balogh Beáta igazságügyi pszichológus szakértő segítségével. A szakember rámutatott: hosszú ideje foglalkozik hasonló esetekkel, de olyan gyermekgyilkossággal, amelyet jó előre kiterveltek és ennyire megszerveztek, még nem találkozott. Véleménye szerint a közvélemény felháborodása annak is köszönhető, hogy a gyilkossággal gyanúsított élettárs indokként eddig banális okokat mondott, ami az átlagember számára épelméjűségét kérdőjelezi meg. Az azonban, hogy másik két embert is irányított az elkövetésben, épp a beszámíthatóságát erősíti. Ezt a kettőt az emberek nem tudják összeegyeztetni. A szakértő szerint teljesen jogos a közvélemény felháborodása. Ebben az esetben a felfokozott érzelmek is közrejátszanak, hiszen sokan saját gyermekükre gondoltak, amikor a szörnyű tettről hallottak. Az érzelmeket fokozza az is, hogy egy védtelen gyermekről van szó, akinek fizikai erejénél fogva esélye sem volt a megmenekülésre. A szakember hangsúlyozta: a nevelőszülőknél nevelkedő gyerekekre jellemző, hogy nagy bizalommal vannak az őt körülvevő felnőttek iránt, hisz számukra ők pótolják a vérszerinti szülők szeretetét, így eszükbe sem jut, hogy őt esetleg bántani akarják.

Nem tartaná vissza

Az egyik közösségi portálon sokan követelik a halálbüntetés visszaállítását, épp az ilyen kegyetlen gyilkosságok miatt. Balogh Beáta úgy véli, a halálbüntetés nem tartaná vissza az elkövetőket a gyilkosságoktól. Hiszen amikor kitervelik és véghez viszik, meg sem fordul a fejükben, hogy ezért milyen büntetést kapnak majd. Meggyőződésük, hogy tettük soha nem derül ki. A szakember szerint a megoldás az lenne, ha minden bűncselekményért megfelelő és következetes büntetést kapnának az elkövetők. Most ugyanis gyakran előfordul, hogy figyelmeztetéssel vagy felfüggesztett büntetéssel megússzák a fenyegetést vagy a bántalmazást. Hozzátette: bár az elvesztett családtagot pótolni nem lehet, de az áldozatok hozzátartozóiban él a jóvátételi igény. Úgy gondolják, nekik az a küldetésük, hogy szeretteik gyilkosa, bántalmazója megkapja méltó büntetését. Ezt látjuk számos esetben, például az ír gyermekgázoló esetében is, amikor az édesapa sok-sok évvel az elkövetés után is harcol a büntetés végrehajtásáért.

Kérdések és válaszok

Kérdéseinkre válaszolt: Dr. Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet megbízott osztályvezetője    

- A közvéleményt élénken foglalkoztatja a kaposvári kisfiú meggyilkolásának ügye. Mi váltja ki ezt a heves reakciót?

Dr. Nagy László Tibor: - A közvélemény heves indulatai, felháborodása természetesnek tekinthető és érthető. A társadalom mindig, minden korban a gyermekek mint védtelen, kiszolgáltatott személyek sérelmére elkövetett bűncselekményeket, és ezen belül természetesen az emberöléseket ítélte el leginkább. A felháborodást még inkább fokozza a végrehajtás brutális módja. Szerencsére ilyen cselekmények elkövetése hazánkban meglehetősen ritkán történik. 2011-ben Magyarországon például 3 kiskorú sérelmére elkövetett emberölés vált ismertté, ebből két esetben csecsemő volt az áldozat. Az utóbbi évek tendenciája kedvezőnek tekinthető, mivel 2007-ben 15, 2008-ban 10, 2009-ben 8, 2010-ben pedig 3 ilyen típusú emberölést regisztrált a kriminál-statisztika.

Sokan a halálbüntetés visszaállítását követelik. A halálbüntetés lehet elrettentő büntetés?

Dr. Nagy László Tibor: - Ilyen brutális, megdöbbentő bűncselekmények nyomán a társadalom egy részéről midig újra és újra előtérbe kerül a halálbüntetés visszaállításának igénye. A szakmai tapasztalatok azonban azt tükrözik, hogy a halálbüntetésnek nincs igazolható preventív hatása, ugyanakkor komoly veszélyeket rejt magában. Az utóbbi évek emberölési adatai sokkal kedvezőbbek, mint azon időszaké, amikor még létezett hazánkban a halálbüntetés. 2010-ben 133, 2011-ben 142 befejezett emberölés vált ismertté, míg a rendszerváltás előtt évente 200 körüli esetben történt ilyen bűncselekmény. A halálbüntetés visszaállítását nemzetközi jogi kötelezettségeink sem teszik lehetővé, de a legnagyobb veszélyt a teljes mértékben sohasem kizárható téves bírói ítéletek lehetőségében látom, amely halálos ítélet kiszabásakor természetesen visszafordíthatatlan és jóvátehetetlen. Emellett arról sem feledkezhetünk meg, hogy hazánkban - Európában egyébként meglehetősen ritka módon - létezik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézménye is.

- A halálbüntetés valamiféle elégtételt jelentene az áldozat hozzátartozói számára?

Dr. Nagy László Tibor: - Hogy az áldozat hozzátartozói számára a halálbüntetés valamiféle elégtételt jelent-e, arra nem lehet egyértelmű választ adni. Ez nagymértékben függ a hozzátartozók személyiségétől és a cselekmény óta eltelt időtartamtól is. Rendkívüli józanságról és intelligenciáról tettek tanúbizonyságot például a meggyilkolt pécsi rendőrségi pszichológusnő szülei, amikor elhatárolódtak attól, hogy a számukra megkérdőjelezhetetlenül mélységes fájdalmat jelentő esetet bárki felhasználja a halálbüntetés visszaállítására irányuló propagandához. Az Országos Kriminológiai Intézetben néhány éve kutatást végeztünk 149 életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt körében, akiknek csupán 22 százaléka volt azon a véleményen, hogy a halálbüntetés elrettentőbb, mint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés.

Dr. Répássy Róbert: „A falig elmentünk”

Van, amikor hóhérért kiáltunk