Ellenpontok: harminc évvel a lebukás után

Miskolc -  Az Ellenpontok című egykori erdélyi, magyar nyelvű szamizdatról szervezett beszélgetést a Miskolci Nemzeti Színház szombaton este, a Csarnokban. A találkozó apropója, hogy 30 éve, 1982 decemberében buktak le a romániai kommunista rendszer elnyomó politikáját és gyakorlatát bíráló, nyolc lapszámot megélt illegális folyóirat szerkesztői, akik közül Ara-Kovács Attila, Szőcs Géza és Keszthelyi András idézte fel az Ellenpontok születésének és működésének történetét, Szilágyi Csaba, a Közép-Európa Egyetem munkatársa kérdéseire válaszolva. Elhangzott, hogy a nagyváradi folyóirat kiadását az akkori magyar és lengyel szamizdat kiadványok, illetve ellenzéki mozgalmak inspirálták.

Az estet rendező színház igazgatója, Kiss Csaba személyes emlékeivel is indokolta a kitekintés jogosságát: erdélyi egyetemistaként, szervezkedés gyanújával őt is kihallgatta a titkosrendőrség - mondta.

A magyarországi közvélemény keveset tud ezekről az időkről - a beszélgetés elsősorban a kort és a társadalmi hátteret segített megérteni, azt a világot, ahol mindenkit megfigyeltek, ahol akár a szabadságról szóló beszédet is súlyos büntetéssel torolta meg a rezsim. Szőcs Géza ezt azzal árnyalta, hogy a totalitárius rendszer slendriánsága is kiolvasható a levéltári adatokból.

Az emlékezés kevés teret és időt hagyott annak részletezésére, hogy az egykor az egzisztenciális kockázatban sorsközösséget vállaló erdélyiek az elmúlt harminc évben mennyire különböző pályát jártak be, s hogy mi az oka és a következménye annak, hogy a magyarországi közéletben teljesen eltérő politikai oldalakra sodródtak. Ezzel kapcsolatban Szőcs Géza gondolatait idézhetjük: szerinte a politikai nézetkülönbségek azért sem jelenthettek témát a számukra akkor, mert nem a politikai polarizálódás, hanem a szabad világ megteremtése látszott az elsődleges célnak: ha szabadság van, mindenki azokat a nézeteket és értékeket képviselheti, amelyeket fontosnak tart.

- ÉM-BA -