A támogatók támogatói

Miskolc - Kell, aki néha az ember hóna alá nyúl. A térségben ez lehet a ReCik.A 2008-ban alakult Regionális Civil Központ Alapítvány - ReCIK Alapítvány - a hagyományos értelemben véve nem vállalkozás, ám mivel a működtetéséhez bőven szükséges a menedzserszemlélet, s mivel tevékenységükkel a piaci szereplőket is segítik, ebben a körben is érdemes beszélni az alapítványról.

- A ReCik alapcélja a civil szervezetek szakmai támogatása, képzése, a non-profit szervezetek és az önkormányzatok, valamint a non-profit szervezetek és a gazdasági élet szereplői közötti kapcsolatok erősítése, fejlesztése”, foglalta össze Szendrák Dóra ügyvezető, szociálpolitikus. - 2000-től munkaerőpiaci komplex programok szervezésével, lebonyolításával, ezen belül képzéssel, felzárkóztatással is foglalkozunk, és akkreditált felnőttképzési intézményként is működünk, tette hozzá. - Foglalkoztunk már fogva tartottak, ötven év fölötti munkanélküli diplomások, gyesről visszatérő kismamák munkaerőpiacra történő visszavezetésével, de úgy általában elmondható, hogy a leszakadó rétegek képzése, támogatása a legfőbb feladatunk.

A ReCik az álláskeresőket a kulcskompetenciáik felmérésével, egyéni mentorálással, álláskeresési és „megküzdéstechnikák” megtanításával támogatja, míg a munkaadók számára elvégzi például az egy adott pozícióra jelentkezők előszűrését, munkaerő toborzását, közvetítését és speciális szempontok szerinti célirányos kiválasztását, a kért munkaerő felkészítését.

„A közelmúltban fejeződött be egy sikeres projektünk Hernádvécsén”, mondta Kovács Kamilla, projektmenedzser.

A ReCik 2010. októberében indította el el „Első lépés” programját a hernádvécsei mikrotérségben. A megvalósításban a Magyarországi Falusi Cigányok Mezőgazdasági Szövetsége is partner volt, ők helyi szinten végezték munkájukat.

„A helyi igényekre épülő projekt kiemelt célja volt, hogy a Hernádvécsén, Pusztaradványban és Hernádpetriben élő halmozottan hátrányos helyzetű álláskeresők és inaktívak részére személyre szabott komplex fejlesztési szolgáltatást nyújtson, hogy a programba bevont 65 ember foglalkoztathatósági esélyei növekedjenek”, tette hozzá Kovács Kamilla.

Fontos feladatuknak tartották, hogy lerakják egy önsegítő, később önszerveződő közösség alapjait. Mivel a térségben sokan állami gondozott gyerekeket nevelnek, és Hernádvécsén a gyermekvédelmi központnak is van egy lakóotthona, az állami gondoskodásból kikerülő gyerekek gyakran a településen maradnak, esetleg ide házasodnak. Ez azt is jelenti, hogy kevés a hagyományos nagycsalád, s így a helyi közösségi háló is meglehetősen hézagos.

A program során azonban kialakultak olyan személyes kapcsolatok, amelyek a közösségfejlesztés alapjául szolgálhatnak, az egymással vérségi kapcsolatban nem állók, de korábban mégis testvérekként együtt nevelkedők civil egyesületek révén szerveződtek „családba”.

Kovács Kamilla elmondta még: a programban részt vevők közül 16-an OKJ-s takarítói szakképesítést szereztek, ami később egy szociális szövetkezet alapjául is szolgálhat majd, másokat pedig dajka vagy motorosfűrész-kezelő szakképesítések megszerzéséhez segítették hozzá, de olyan is volt, aki a program révén kapott kedvet ahhoz, hogy leérettségizzen, vagy felsőoktatási intézményben tanuljon tovább.

ÉM-SZP