Hol lesznek a szabad zónák?

Borsod-Abaúj-Zemplén - Még nem tudatták, pontosan hol lesznek a szabad vállalkozási zónák.Harminchárom járás tartozik majd az úgynevezett szabad vállalkozási zónához – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a kihelyezett kormányülés után tartott sajtótájékoztatón szerdán Vásárosnaményban. Közölte, a zónához tartozó járások többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található.

Nincs válasz

Természetesen szerettük volna megtudni, melyek azok a járások, amelyek ebbe a körbe tartoznak, hiszen Czomba Sándor kijelentése szerint, ahol szabad vállalkozási zóna jön létre, ott plusz támogatásokat kapnak a vállalkozások. Ez minden munkavállaló után 400 ezer forintos támogatást jelent új munkahely létesítése esetén. A január 1-től életbe lépett szociális hozzájárulási adókedvezmény lehetőségét kiterjesztik a szabad vállalkozási zónákra. Ha új vállalkozások települnek be, akkor munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: az első két évben a teljes, a harmadik évben fele összegű szociális hozzájárulási adókedvezményt jelent. Ez forintosítva egy emberre több mint 340 ezer, illetve 174 ezer forint.

Érdeklődésünkre Csonka István, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár sajtósa megígérte, amint a kezében lesz a lista, elküldi lapunknak. Miután ez csütörtök éstig nem történt meg, ezért megnéztük a Nemzeti fejlesztési Ügynökség honlapján, mely korábbi kistérségek tartoznak a leghátrányosabb helyzetűek közé. Ott azt az adatsort találtuk, amely szerint 2007 végén a kormány a fejlettségbeli hiányosságokat jelző statisztikai adatok alapján kijelölte az ország lakossága egytizedének otthont adó, 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget.

Ez a lista természetesen nem feltétlenül azonos a Nemzetgazdasági Minisztérium által készítettel, hiszen a kistérségek nem teljes mértékben azonosak a január 1-től felállt járásokkal, de megyénkben ebbe a körbe a hat évvel ezelőtt készült felmérés szerint tíz kistérség tartozott.

Örülnének neki

– A tévében láttam szerdán a tudósítást – mondja Oláh Krisztián, a bodrogközi Cigánd polgármestere. – Számunkra szinte létkérdés, hogy bekerüljünk ebbe a körbe, hiszen az Ipari Parkunkba betelepülni vágyó vállalkozók közül néhányan csak arra várnak, hogy milyen kedvezményeket tudnánk neki nyújtani. Ha ezekben a kedvezményekben a mi járásunk is részesülne, akkor már szinte mehetnék is szerződéseket kötni. Nekünk minden egyes új munkahely nagyon fontos, mert csak így tudjuk megakadályozni, hogy tovább csökkenjen az elvándorlás a Bodrogközből.

– Nem hallottam erről a bejelentésről, de nagyon örülnék neki, ha minket is érintene – mondja Csuha Pál, az abaúji Abaújvár polgármestere. – A közeljövőben vállalkozók bevonásával megalakuló szociális szövetkezet esetében sem lenne mindegy, hogy a befektető tudna-e esetleg további kedvezményeket is igénybe venni az új munkahelyek létesítésével. Nálunk is magas a munkanélküliség, így egyáltalán nem mindegy, hány embert lehet helyben foglalkoztatni.

– A mi helyzetünk egy kicsit érdekes – mondja Hencz Zsolt, Tiszabábolna polgármestere. – Kistérségileg a mezőcsátiba soroltak be minket, de járásilag Mezőkövesdhez tartozunk. Éppen ezért nem tudom, hogy ránk vonatkozna-e ez a kedvezmény, mindenesetre számunkra is fontos lenne, mert minden olyan lehetőséget meg kell ragadni, amelynek segítségével új munkahelyeket lehet létesíteni.

ÉM-BG

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei helyzet

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja szerint megyénkben az alábbi kistérségek tartoznak a leghátrányosabb helyzetűek közé: Abaúji, Bodrogközi, Encsi, Hegyközi, Mezőcsáti, Ózdi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói, Tokaji.