2013.01.28. 13:57
Nézőpont: Hiba van a kréta körül
<em>Nem veszek krétát! Hoffmann Rózsa szerint nincs hivatástudatom. Mert nem veszek krétát. Az államtitkár asszony szerint egy komoly tanár igenis beszerzi a táblai íróeszközt, ha iskolájának nincs rá pénze.</em> Tamáska-Varga Ákos jegyzete
Nem veszek krétát! Hoffmann Rózsa szerint nincs hivatástudatom. Mert nem veszek krétát. Az államtitkár asszony szerint egy komoly tanár igenis beszerzi a táblai íróeszközt, ha iskolájának nincs rá pénze. Tamáska-Varga Ákos jegyzeteMégsem szégyellem magam. Több mint 30 éve állok a katedrán. Nemcsak tanítok, de magam is tanulok. A mai napig rendszeresen költök pénzt szakkönyvekre, folyóiratokra, hogy bővítsem pedagógusi és szaktanári látókörömet. Szorgalmasan veszek részt előadásokon, továbbképzéseken, ezen költségek egy része is az én pénztárcámat terheli. Megvásárolom a színes tollakat, hogy áttekinthetőbb legyen a javítás: pirossal a helyesírás, zölddel a fogalmazás. Örömmel kísérem diákjaimat színházba, múzeumba, kiállításra; a belépőjegyet - ha kell - zokszó nélkül kifizetem. Aztán kell még ezernyi fénymásolópapír is, ha azt akarom, hogy tanítványaim kellő módon gyakorolhassanak.
Mondják, az idő pénz. Ha igen, akkor ide kívánkozik az is, hogy estéimet, hétvégéimet szívesen töltöm a szakirodalom tanulmányozásával.
Nem panaszkodom, ha még egyszer kezdhetném az életet, ismét tanár lennék. Jókedvemet az sem árnyékolja, ha tudom: a tőlem tízszer-ötvenszer nagyobb jövedelműek laptopot, telefont, szolgálati autót, miegyebet kapnak munkájukhoz. Szóval nem kevés anyagi ráfordítás szükséges, amíg belépek a tanterembe. Teszem mindezt azért, hogy a rám bízott tanulók hatékonyan, alapos ismeretekkel, derűsen készüljenek a nagybetűs élet kihívásaira.
De a kréta az más! Az már megalázó lenne. Eszembe jut az egyszeri hajósinas története, akitől a felvételin megkérdezték, tud-e úszni. A matrózjelölt visszakérdezett: - Miért, már hajónk sincs?!
Felfogásommal nem vagyok egyedül. Elnézem kollégáimat, amint hatalmas szatyrokkal érkeznek az iskolába, hozzák az otthon és saját költségen készített szemléltető eszközöket. Ők sem panaszkodnak, legfeljebb azért, mert éppen nem kapható lila karton vagy bézs színű szalag.
Vagyis nincs lelkiismeret-furdalásom. Ezután sem sajnálom a pénzt és időt, ha ez a magam és diákjaim fejlődését szolgálja, a tanári eskü szellemében. De krétát nem veszek, semmi áron! Akkor sem, ha mindjárt a Holdon kell telket vásárolnom.
- Tamáska-Varga Ákos -