Nincs változás: öregszik a megye

Az elvándorlás és az elöregedés a két veszélyes pont megyénk életében. A megye 2012. január 1-jei korcsoportos összetételére jellemző, hogy néhány korcsoport kivételével mindkét nem esetében csökkenő lakosságszám tapasztalható.A nemek létszámát korcsoportonként vizsgálva kiemelt figyelmet érdemel a 40-44 évesek korosztálya, ugyanis ebben a korcsoportban még észlelhető a születéstől uralkodó férfitöbblet, az ezt követő korosztályokban az életkor előrehaladtával egyre növekvő nőtöbblet tapasztalható. A 75-79 éves korosztályban közel duplája, az ennél idősebbeknél 2,5-3 szorosa a nők száma a férfiakénál. 

Idősödő társadalom

A megye lakónépessége öregszik. Az idősebb korosztály a legnagyobb mértékben a Tiszaújvárosi kistérségben nőtt, aminek egyik meghatározó oka, hogy az 50-es évek után felfejlesztett város korstruktúrája rendkívül fiatal volt. A 60 év feletti korosztály száma nőtt még a Miskolc, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely és Szerencs térségében, a megye más területein csökkent a 60 éven felüliek száma az ezredfordulóhoz viszonyítva. Természetszerűleg azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit az elkövetkező években a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2010-re 1 523 fővel csökkent az élveszületések száma 2000-hez viszonyítva, ami jóval nagyobb mértékű csökkenés, mint az országos átlag. Legnagyobb csökkenés Tokaj, Szikszó, Mezőcsát, Sátoraljaújhely és Kazincbarcika környékén tapasztalható. A megye természetes szaporodása sajnos csökkenő tendenciát mutat, a 2000-es években (a 2000, 2005, 2010-es éveket vizsgálva) egyre többen haláloztak el, mint ahányan születtek. A természetes népességfogyás Miskolcon és a nagyobb városok (Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd) térségeiben a legnagyobb.

Az ezredforduló óta egyre nagyobb számban hagyták el Borsod-Abaúj-Zemplén megyét a lakosok. Az elvándorlás a legnagyobb nagyságrendű Miskolc mellett Ózd, Kazincbarcika, Szerencs térségéből. A megyében, illetve a kistérségekben nem csak elvándorlás van, hanem bevándorlás is. Miskolcon például egy évben a lakóhelyet változtatók száma 10 000 fő körül alakul, míg a megyében 25-30 fő a számuk, de sajnos az elvándorlók mindig többségben vannak. Ugyanakkor nincsenek pontos adatok azokról, akik még a megyében vannak bejelentve, de gyakorlatilag életvitelszerűen az ország más részein, vagy külföldön élnek.

ÉM-SZB

Még mindig fogyatkozik és öregszik a megye