A munkáltatónk "kukkolhat"?

Budapest - A munkahelyi kamerás megfigyelésről adott ki ajánlást a nemzeti adatvédelmi hatóság.A munkáltatónak joga van "célhoz kötött, tisztességes" ellenőrzésre, ám az nem terjedhet ki a munkavállalók magánéletére - ez a lényege a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság munkahelyi kamerás megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos ajánlásának. A megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni a hatóság adatvédelmi nyilvántartásába.

Kifogásolták

Az elmúlt években számos bejelentés érkezett, amelyekben a munkahelyeken alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetését kifogásolták. A hatóság az ajánlás készítésekor arra törekedett, hogy egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyi megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban. A jogalkotó lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót "a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze", ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével.

Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az "a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges". Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről.

Korlátok között

A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása. A követelmények közé tartozik még, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról.

Nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.

Alapelv továbbá, hogy nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában, tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti. A munkáltatók a rögzített feltételeket három napig tárolhatják, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a képeket. Biztosítani kell, hogy a felvételek visszanézésére csak szűk körnek legyen jogosítványa.

HBN