Palotás Árpád Bence: "Növelni kell a diplomák értékét...!"

Miskolc - A világ a gazdaságilag egyre önállóbb egyetemek irányába halad, mondta a rektorjelölt.Palotás Árpád Bence, egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyag­tu­do­mányi Karának dé­kán­he­lyettese az intézmény egyik rektorjelöltje.

- Nehéz idők járnak a felsőoktatásra, ön mégis pályázott a rektori posztra. Miért?

Palotás Árpád Bence: A nehézségek során a gazdálkodási gondjainkról szoktunk beszélni, a kérdés azonban összetett, számos vetülete van. Az elmúlt bő 10 év során viszonylag fiatalon szereztem különböző szinteken nemcsak vezetői tapasztalatot, hanem az elért eredmények miatt egyetem szerte elismertséget is. Gyakran éreztették velem vitapartnereim, hogy értékelik a részben külföldi tapasztalatokból is következő, a korábban megszokottól eltérő megközelítésemet. Főleg a gazdasági élet szereplőivel való intenzív és kölcsönösen gyümölcsöző együttműködések révén sikerült a tanszékünk, intézetünk, sőt a Műszaki Anyagtudományi Kar gazdálkodását szinte példaértékűen javítani. Ilyen sikerekhez jó csapat és konkrét elképzelésekkel rendelkező, kitartó és a munkatársait motiválni képes vezetőre van szükség. Azt gondolom, hogy – ugyancsak csapatmunkával – az egyetem egészét érintő megújulást is a siker esélyével kívánom irányítani, emiatt kötelességemnek érzem, hogy alternatívát ajánljak a döntéshozóknak.

- Kell-e változnia a Miskolci Egyetemnek a jövőben, és merrefelé.

Palotás Árpád Bence: Minden egyetemnek folyamatosan fejlődnie kell, még a rangsor élén állóknak is. A Miskolci Egyetemen is számos fejleszteni való van, ezt tudjuk a vállalatoktól, munkáltatóktól, hallgatóktól jövő visszajelzésekből is, de az egyetemen dolgozó, azt szerető és érte aggódó kollégáimmal tudunk számos olyan javítani, fejleszteni való területről, ami kifelé talán nem is látszik, de ami fontos lehet az elismertségünk növeléséhez. Az egyetem két legfontosabb feladata az oktatás és ahhoz kapcsolódó kutatás. Ha a hallgatóink által megszerzett diplomák ismertségén, elismertségén, másként minőségén tudunk javítani, akkor jó irányba megyünk. Az egyetemnek a város, a régió szellemi motorjává kell válnia, ezt úgy érhetjük el, ha a gazdasági és társadalmi igényekhez rugalmasan illeszkedve fejlesztjük kutatási tevékenységünket.

- Említette, hogy külföldön is folytatott tanulmányokat, kutatásokat, valamint oktatott is, és ott abba is betekintést nyert, hogyan működnek gazdasági alapon a felsőoktatási intézmények. Mit tapasztalt?

Palotás Árpád Bence: Mérnökként végeztem Miskolcon, majd egyebek mellett az Egyesült Államokban két jó nevű egyetemen tanultam, szereztem diplomát, illetve dolgoztam kutatóként. Az egyik magánegyetem volt, körülbelül akkora hallgatói létszámmal, mint a Miskolci Egyetem. A költségvetése azonban akkora, mint a magyar állami költségvetés egytizede. A másik a miskolcinál jóval nagyobb állami egyetem, de mindkettőre az volt a jellemző, hogy a tanszékek saját kutatási bevételeikből finanszírozták oktatóik, kutatóik jelentős részét. Érdekesség az is, hogy az oktatók csak 10 hónapra, a tanulmányi időszakra kaptak fizetést, a másik két hónapra pedig szabályozott körülmények között ők kereshették meg azt az ipari partnert, állami pályázatot vagy bármilyen más forrást, ahonnan kiegészíthették a fizetésüket. Ez ilyen egyszerűen itthon biztosan nem vezethető be, a rendszer kialakulása külföldön is évtizedekig zajlott. Gondoljunk például a bérszínvonalak különbségére.

- Ön szerint van annak reális esélye, hogy Magyarországon, így Miskolcon is önfenntartó egyetemek jöjjenek létre?

Palotás Árpád Bence: Én azt gondolom, hogy az önfenntartás, azaz a tisztán piaci alapokon történő finanszírozás ugyan lehet cél, de tudatában kell legyünk annak, hogy ez nem megy egyik évről a másikra. Ugyanakkor, bármennyire is tiltakozunk ellene, ebbe az irányba megy a világ. Az az amerikai, állami egyetem, ahol én jártam, az is ebbe az irányba indult. Nemcsak a műszaki szakterületen, de az egészségügyi mellett a társadalom és bölcsészettudományi területeken is. Költségvetésében jóval nagyobb arányban szerepelt a saját bevétel, mint az alapfeladatért kapott állami támogatás. A pályázati úton megszerezhető pénzeket nem értem itt bele az állami támogatásba. Úgy gondolom, hogy a Miskolci Egyetemen is vannak olyan karok és szakok, ahol ez a mentalitás megvan és továbbfejleszthető, gondolok itt a műszaki, gazdasági és a jogi képzésre. Vannak azonban olyan szakterületeken dolgozó kollégáink is, például a zenészek, bölcsészek és jogászok egy része, akiket nem piaci alapon kell megítélni, mert az oktatásban és a város kulturális életében betöltött szerepük nélkülözhetetlen.

- Hogyan lehetne elérni, hogy a régióban lakó diákok ne menjenek el a fővárosba tanulni, hanem jelentkezzenek a Miskolci Egyetemre?

Palotás Árpád Bence: Saját példámat tudnám említeni. Én annak idején egy jó nevű miskolci gimnáziumból jelentkeztem az akkori Nehézipari Műszaki Egyetem Kohómérnöki Karára. Jó választás volt, minőségi oktatást kaptunk, amit későbbi tanulmányaim során neves külföldi egyetemek is elismertek. A felsőoktatás akkor végzi jól feladatát, ha rugalmasan követi a társadalom és a gazdaság dinamikus változásait. A miskolci képzés színvonala akkor megfelelő, amikor a környező vállalatok, iskolák, és egyéb munkahelyek vezetői elégedettek a hozzájuk kerülő friss munkaerővel. Véleményem szerint ez az egyetlen módja annak, hogy a fiatalok minket válasszanak, ne menjenek el más városokba.

- A munkaadók sokszor panaszkodnak, hogy a friss diplomásoknak csekély a gyakorlati tapasztalatuk. Hogyan lehetne ezen változtatni?

Palotás Árpád Bence: Ez a kritika legtöbbször az 5 éves képzéssel kapcsolatban szokott felmerülni. Ma már azonban az alapképzésnek elvileg gyakorlat-orientáltnak kell lennie. Ebben egyes szakokon egészen jól teljesítünk, más szakokon viszont van mit javítani. Egyébként folyamatosan változik a piac igénye is. Amiben tehát a Miskolci Egyetemnek biztos fejlődnie kell, az a gyorsan változó gazdasági munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodás. Nem tehetjük azt, hogy ha nekünk jelzi valamelyik cég, ilyen vagy olyan végzettségű szakemberre van szüksége, akkor mi éveket eltöltsünk a képzés beindításával. A változásokra dinamikusan kell reagálni. Hiszen nem kell az egész képzést megváltoztatni: matematikát, fizikát ugyanúgy kell tanítani, római jogot is, csak egyes szaktárgyak helyett más szaktárgyakat kell oktatni.

- A felsőoktatásban elindult egy integrációs folyamat. Mit gondol, a Miskolci Egyetem, valamint az egri és a gyöngyösi főiskola integrációjáról?

Palotás Árpád Bence: Az integrációs folyamattal kapcsolatban nagyon komoly lépések nem történtek, csak puhatolózó tárgyalások voltak. Eddig hazánkban minden felsőoktatási integráció minisztériumi kezdeményezésre és ösztökélésre zajlott és zajlik le. Tudtommal jelenleg nincs napirenden se az Egerrel, se a Gyöngyössel történő integráció. Szorosabb együttműködésre szükség lenne, aminek alapja a közös képzés lehetne, ha a meglévő jogi akadályokat megszüntetnék. Napirenden van például az egri és miskolci képzések közötti párhuzamosságok csökkentése. A két intézmény vezetése és a szakmailag érintett közösségek foglalkoznak a kérdéssel. Hallgatók és oktatók akkor járnak a legjobban, ha a két intézményben újonnan megválasztott vezetők közösen megtalálják a megoldást. A konkurenciából így akár összefogás is lehet.

- Mit gondol, a szakminiszter figyelembe veszi majd a szenátus döntését a rektor személyével kapcsolatban?

Palotás Árpád Bence: A felsőoktatási törvényben most az szerepel, hogy a szenátus sorrendet állít föl a rektorjelöltek között. Államtitkári, államtitkár-helyettesi nyilatkozatok hangzottak el az elmúlt hetekben arról, hogy a politika ezt nem kívánja felülbírálni. A jelenlegi jogi szabályozás ugyanakkor megadja a jogi lehetőséget a miniszternek a sorrend felülbíralatára.

- A szenátusban kinek mennyi mandátuma van?

Palotás Árpád Bence: A korábbi 30 százalékról 25 százalékra csökkent a hallgatói arány. A 36 tagú szenátusból 9 hallgató, plusz van egy doktorandusz-hallgató. Lényegesen nőtt az oktatók mandátumainak száma.

- A hallgatói önkormányzatok tiltakoznak az úgynevezett gazdasági kancellár kinevezése ellen. Véleményük szerint az ő kezében lesznek a fontos döntések. Ön szerint is így lesz?

Palotás Árpád Bence: Ez sommás állítás, hiszen a kancellári rendszer jogi szabályozása még nem ismert. Megjegyzem, a gazdasági főigazgatót jelenleg sem ugyanaz a miniszter felügyeli, aki a rektort. A gazdasági vezető jelenleg is a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik, és ez várhatóan akkor sem változik, ha a beosztást kancellárnak fogják nevezni. Jelenleg a gazdasági főigazgató és a rektor közösen dönt, és közös a felelősségük is. Az új rendszerben, már amennyire ez tudható, a gazdálkodási kérdésekben nagyobb szerepet kap a kancellár. Külföldi példára tudok utalni Az amerikai felsőoktatásban bevált a kancellári rendszer. Az egyetem tudományos és gazdasági vezetőit ugyanaz a hosszú távú cél vezérli, mindketten az egyetem fejődéséért dolgoznak.

- Hegyi Erika -

Kinevezés: július 1-től

Három pályázat érkezett a Miskolci Egyetem rektori posztjára: Barkai László egyetemi tanár, az Egészségügyi Kar dékánja, Illés Béla egyetemi tanár, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja, és Palotás Árpád egyetemi tanár, a Műszaki Anyagtudományi Kar dékánhelyettese közül kerülhet ki a következő egyetemi vezető. A Miskolci Egyetem szenátusa 2013. március 10-ig dönt a pályázók személyéről, a miniszteri döntés 2013 májusában várható. A Miskolci Egyetem új rektorának kinevezése július 1-jén lép életbe. A rektori pályázatot azért kellett kiírni, mert a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint 2013. június 30-án megszűnik a 65 évesnél idősebb egyetemi vezetők megbízása, Patkó Gyula jelenlegi rektor pedig már betöltötte 65. életévét.

Mindhárom jelöltnek felajánlottuk a megszólalás lehetőségét, a második rektorjelölti interjú itt olvasható.

Névjegy

Prof. Dr. Palotás Árpád Bence

Született: 1966. augusztus 22.

Családja: nős, 2 gyermek édesapja

Jelenlegi foglalkozás, megbízatásai:

A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának dékánhelyettese, az Energia- és Minőségügyi Intézet igazgatója

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökségi tagja, műszaki szakmai bizottságának elnöke

Akadémiai bizottságok és szakmai szervezetek tagja