Életutak: Iskolatábla – Répássy Irén

Miskolc - Arany betűkkel írjuk fel azoknak a pedagógusoknak a nevét képzeletbeli iskolatáblánkra, akik nem csak tanítványaik számára, de Miskolc városnak is meghatározó személyiségei, akikre büszkék vagyunk. Ilyen pedagógus Répássy Irén, magyar – történelem szakos tanár.

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy tanulmányaim és hivatásom gyakorlása során számtalan kiváló pedagógust ismertem meg. Irénke néninek a Fazekas utcai Általános Iskolában voltam tanítványa. Nagyszerű történelem órái máig megmaradtak emlékezetemben. Szememet lehunyva újra ifjú vagyok, kisdiák. Felelevenednek az emlékek. Látom, hogy Tanárnő a térképnél magyaráz, hallom a kor zenéjét melyről beszél, a bemutatott szemléltető anyagok – képek és könyvek – segítenek a történelmi hangulat megidézésében. A diafilmek, az Iskola Tv adásai, a dramatikus játékok mind megannyi élmény. Megtanulok vázlatot írni, jegyzetelni, vaktérképen tájékozódni. Frissen él bennem a múzeumi órák emléke, ahol „kézzel foghatóvá vált” a történelem. Nem csak jegyzeteltünk ezeken a rendhagyó órákon, hanem rajzokat is készítettünk a látottakról. Megtörtént a „varázslat”, mely minden nevelő vágya, hogy úgy szerezzen új ismereteket, úgy sajátítson el tananyagot a diák, hogy az élményt jelentsen számára is. Tanárnő ennek a nem mindennapi tudásnak van a birtokában. Mi, tanítványai, mindig vártuk a történelem órát, hiszen ki ne szeretett volna lenni Mátyás király udvarában, ki ne akarta volna Kolumbusszal felfedezni Amerikát? A régmúlt idők történései iránti érdeklődés sok diákjában megmaradt.

Egyik találkozásunk alkalmával pályájáról beszélgettünk. Az Egri Tanárképző Főiskola hallgatójaként szerzett diplomát. Diákéveire, az iskola szellemiségére szívesen gondolt vissza. „A tanítás valamelyest hasonlítható a gyógyításhoz.” – mondta. „Szükséges hozzá biztos tudás, az emberi pozitív hozzáállás, a bizalom és tudásszomj. Ezt a tudás iránti vágyat kell ébren tartani, személyre szabottan nevelni, oktatni.” Hivatásában mindig elsődleges volt számára a gyermekek iránti szeretet és emberség, melyet Arany János így fogalmazott meg:

„ Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,

Ember lenni mindig, minden körülményben.”

Örülök, hogy Irénke néni tanítványa voltam, aki egyéniségével, személyes példaadásával sokunkban erősítette meg az elhatározást, hogy a pedagógus pályát válasszuk hivatásul. Mindezt köszönöm magam és volt diáktársaim nevében, jó egészséget kívánva

- Győrffy László Jánosné -