Az ünnep éve lesz 2014 Farkaslyukon

Farkaslyuk - A farkaslyuki bányanyitás 100. jubileumára centenáriumi kötet jelenik meg.Jövő év tavaszán ünnepli Farkaslyuk Bányatelep 100. évfordulóját annak, hogy a településen elindult a mélyművelésű szénbányászat. Ez alkalomból centenáriumi könyv készül, filmmelléklettel, melyben feldolgozzuk Farkaslyuk történetét, beleértve a bánya korszakait, a kultúrát, iskola-, óvodakrónikáját, a sportéletet, a falu természeti adottságait, növény- és állatvilágát - közölte lapunkkal Fürjes Judit újságíró, a kötet szerkesztője és egyik szerzője. "Nekem dédszüleim, nagyszüleim és szüleim is a bányánál dolgoztak, onnan mentek nyugdíjba; apai nagypapám a bánya főaknásza volt, anyai nagypapám pedig az egyik főmérnöke. Ezer szállal kötődök a településhez és a bányához. Farkaslyukon nőttem fel, sokat jelent nekem ez a kis település; ezért is kezdeményeztem 2012. őszén Gábor Dezső polgármester úrnál, hogy a 2014-es centenáriumra készítsünk egy ünnepi kiadványt. A könyv nem kerül majd bolti forgalomba, az önkormányzatnál lehet megvásárolni és a bevételből egy helyi bányászati gyűjteményt szeretnénk kialakítani. Amit még fontosnak tartok megjegyezni, hogy a kiadvány kizárólag szponzori támogatásokból valósul meg. A könyv és a film bemutatója 2014. áprilisában lesz, kísérő rendezvénnyel együtt."

Gábor Dezső polgármester a közigazgatási részt dolgozza fel. "1989-től sok minden történt településünk életében. Talán az egyik legfontosabb állomás 1999. május 1: ekkor vált Farkaslyuk jogilag önálló településsé, megalakult a helyi önkormányzat. Akkor sem volt és most sincs könnyű helyzetben a község, de a számtalan nehézség ellenére működünk. 2011 novemberében újra felcsillant a reménysugár a helyiek és a környéken élők szemében, amikor egy vállalkozó elhatározta, hogy újjáéleszti a farkaslyuki szénbányászatot. Az önkormányzat a maga "kis lépéseit" megtette, a tulajdonában levő ingatlanokkal járult hozzá a remélt bányanyitás sikeréhez, mely újból jövőképet adna a településnek. Mindenesetre 16 fős vájárképző tanfolyam már befejeződött. A centenáriumi könyv kiadásának nem lesz akadálya, a költségek több mint háromnegyede megvan a szponzoroknak köszönhetően" - mondta.

Mikó Attila nyugdíjas bányamérnök, az egykori Farkaslyuki Bányaüzem főmérnöke érthetően a terület legjobb ismerője: "Csak üdvözölni tudom azt a kezdeményezést, hogy a farkaslyuki mélyművelésű szénbányászat születése 100. évfordulója méltó megemlékezésére, tiszteletére könyv jelenjék meg. A centenáriumi kötet egyik meghatározó fejezetének megírására kaptam felkérést. Nem kis gondot jelentett, illetve jelent még most is, úgy összefoglalni az eredményeket, történéseket, hogy az méltó legyen ezen nagy múltú ipari tevékenység bemutatására, az olvasók széles körű érdeklődésére. Egy pillanatra sem volt kérdéses, nem szabad, hogy az itt kialakult szakmai kultúra feledésbe menjen. A Farkaslyuki Bányaüzemben eltöltött 30 év műszaki és vezető beosztásokban megszerzett tapasztalatokat, ismereteket és a fellelhető forrásokat felhasználva kísérlem meg a könyvben eleget tenni a felkérésnek.

Mi, a még élő farkaslyuki dolgozók nem elégedhetünk meg azzal, hogy emlékként annyi maradjon meg az utókor számára, hogy a Farkaslyukból kitermelt több mint 15 millió tonna jó minőségű barna szén a fogyasztók széles körében - lakosság, közület és nem utolsó sorban az erőművek is - kedvelt energiaforrása volt. A borsodi szénmedence gazdag barna szén előfordulás nyugati részén elhelyezkedő Ózd vidéki szénmedence szénvagyonának kitermelésére több bánya létesült. Ezek közül az egyik volt a farkaslyuki szénbánya. A farkaslyuki völgyet szegélyező hegyeken több kinti tárókban folyt rövid ideig tartó széntermelés. A megjelenő könyv röviden ezekről is megemlékezik. A bányászat részletesebb bemutatása az 1914-ben megkezdett Gyürky-táró életútjának ismertetésével történik. A bánya a Rima tulajdonában a kohászat célbányájaként kezdte meg működését. A bánya tervszerű építése kezdettől fogva nyomon követhető, mindvégig érzékelhető volt, hogy a tulajdonos hosszú távra tervezte a lelőhely kiaknázását. A jubileumi kiadványban a táró életútjának ismertetése időrendben történik. Az elkülönült részek a gazdasági és politikai eseményekhez köthetők, melyekből voltak bőven a 76 év alatt. Ezek az első világháborút követő gazdasági válság, a második világháború, majd a "széncsaták" időszaka, a megjelenő irreálisan alacsony olajár, amely kétszer is közvetlen gazdasági környezetet jelentett a farkaslyuki bánya számára.

A könyv fejezetei szorosan kapcsolódnak a szénbányászatot befolyásoló gazdasági hatásokhoz. Az egyes időszakokon belül megismerhetjük a technológia fejlődését, a szociális és munkakörülmények változását. A könyvben nyomon követhető hogyan alakult ki a kezdetleges technológián alapuló széntermelésből az 1970-es évek közepére egy korszerű nagyüzemi bányaművelés és szénfeldolgozás, s hogyan alkalmazkodott a széntermelés a mindenkori gazdasági kihívásokra. Megismerhetjük a széntermelés technológiáját kiszolgáló egyéb ipari háttér fejlődését, valamint a farkaslyuki bánya szervezeti változásait. Végül betekintést kapunk, hogy mi idézte elő a bányabezárást.

A könyvben helyet kap a farkaslyuki bánya működését tükröző gazdag statisztikai adatok ismertetése, értékelése, szemléltető diagramokkal és táblázatokkal. A gondolatébresztő, figyelemfelkeltő könyv tartalmazza a bányabezárással kapcsolatos ásványvagyon elszámolását. Mint minden bezárt bányában, így Farkaslyukon is jelentős kitermelhető, a bezáráskor kitermelés szempontjából gazdaságtalannak ítélt szénvagyom maradt a föld alatt. A gazdaságossági (műrevalósági) megítélés, mint tudjuk, rendkívül összetett gazdaságossági számítások eredménye. A technológia, a technika fejlődése, a gazdaságpolitikai megfontolások természetesen megváltoztathatják az 1986-ban hozott gazdasági döntést.

Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park igazgatója a Farkaslyuk természeti adottságai, növény- és állatvilága fejezetet írja:"A természeti környezetet jól ismerem, hiszen 1987 óta különböző beosztásokban ez a feladatom. A kötetben Farkaslyuk természetföldrajzi leírására, a biológiai és a zoológiai sajátosságokat gyűjtöm majd csokorba. Szőke András, a bányász szakszervezet helyi elnöke meggyőződése, hogy a könyv kézirata a nyomdai leadás időpontjára biztosan elkészül,hiszen a szerzők teljes erővel dolgoznak. "Valamennyien ingyen vállaltuk a feladatot. A fő csapásvonal a bányászat. Természetesen a sport, kultúra, oktatás és az akkori társasági,közösségi élet bemutatása is fontos. A szakszervezet a bánya bezárásával nehéz helyzetbe került, hiszen nagy feladat volt összetartani a szétszóródó bányászokat. A nyugdíjas tagozat felvállalta azokat, akik továbbra is szerettek volna a szakszervezethez tartozni. Ez a tagság a mai napig működik,több mint négyszáz fővel: tizenkét községből vannak tagok. Az elmúlt száz évet teljes egészében felölelni biztosan nem lehet, de azt igen, hogy a legfontosabb események megjelenítésével hiteles képet kapjanak az olvasók 100 év történetéről".

BGy