Drágább lett a vasárnapi ebéd

Borsod-Abaúj-Zemplén - Húsleves, rántott hús, krumpli – egy egyszerű vasárnapi menü, amely 30 százalékkal drágább, mint három éve.Egy blog készítője kiszámolta, hogy az elmúlt három évben hogyan változott egy egyszerű vasárnapi ebéd költsége. Húslevest, rántott húst és sült krumplit vett alapul. Kiderült: a sertéscomb ára 29 százalékkal nőtt – éppúgy mint a tojásé –, a csirkéjé 12 százalékkal, a krumpli ára 48 százalékkal. A liszt 60 százalékkal lett drágább, az étolajért pedig 35 százalékkal kell többet fizetnünk.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt támasztják alá, hogy jelentősen emelkedtek az árak. Ezekből kiderül: legnagyobb mértékben a burgonya ára nőtt májusban, 136 százalékkal a tavalyihoz képest. Illetve a baromfi árnövekedése is kiemelkedő tavalyhoz képest: 9,6 százalékos.

Nyáron drágább

„A takarmány ára borzasztó magas volt” – indokolta meg lapunknak a baromfi jelentős drágulásának okát dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke. Azt is hozzátette: ezt azonban a termelőknek nem sikerült teljes mértékben érvényesíteniük az eladási árban. „Azt, hogy drágább a hús, a vásárlók érzik, mivel a boltok nyereségre dolgoznak. Leginkább az alapvető élelmiszerek terhére – mint például a hús – tudnak árat növelni, mert azt úgyis megveszik a vásárlók” – magyarázta.

Információink szerint nyáron mindig magasabb a baromfi ára, mivel a melegben több állat pusztul el. Igaz ez? „Ez téves következtetés, de fél százalékos áremelkedést mindenképp eredményezhet ez is. Nyáron azonban inkább azért drágább a hús, mert megnő a hústermékek iránti kereslet” – válaszolta az elnök.

A Búza téri piacon 140 forintért kínálják az új krumpli kilóját. A bevásárlóközpontokban azonban sokkal drágábban vehetjük meg a régi burgonyát: akár 300 forintot is elkérnek kilójáért. A KSH adatai is azt mutatják, ez a zöldség drágult a legjelentősebben. Miért?

Eltemetve az ágazat

„A burgonyágazatot tíz év alatt sikeresen tönkretették” – kezdte Kiss László, a Gömörmag Kft. tulajdonos ügyvezetője. A tönkretétel okaként elsőként az úgynevezett karantén károsító listát említette, amelyet az unióba lépéskor el kellett fogadnia hazánknak. Ez határozza meg, mely betegségek esetében kell megsemmisíteni a termést. Illetve – folytatta – a gazdák sem merték fejleszteni a technológiát, így ez az ágazat műszakilag is elavult.

Beszélt arról is, hogy míg 15 éve 150-200 hektáron termeltek, addig neki például mára 5 hektár maradt. „Ide jutottunk. Nem merjük bevállalni a nagyobb területet, mivel egy hektárnyi burgonya termelési költsége – alaphangon – 1,5 millió forint” – mondta.

Semmi közük a hazaihoz

Arra is kitért, hogy a hazai termelőknek semmi köze az árhoz, hiszen a burgonyák nagy részét, 90 százalékát, külföldről hozzák be. „A piacon 150 forintba kerül egy kiló krumpli, a termelőtől ugyanezt 40-45 forintért veszik meg, a többi a kereskedelmi árrés” – tudtuk meg.

„Hazánkban már vetőburgonya sincs, Skóciából, Németországból és Hollandiából érkezik. Ebből lesz az étkezési burgonya” – magyarázta. Így fogalmazott: „A hazai burgonyaágazat el van temetve.”

ÉM-NSZR

Elérték az alsó polcot...

„Egyre inkább lejjebb kell hajolnom a boltban, hogy az alsó polcokról válogassak. Ott vannak ugyanis az olcsóbb termékek” – mondta Ibolya, aki saját és a férje nyugdíjából próbál kijönni minden hónapban.„A havi összeg, amit élelmiszerre szánunk, nem változott az évek alatt, csak az a mennyiség, amit kapunk érte. Már nyár elején feltűnt, hogy mennyivel drágább a gyümölcs, de ez betudható a rossz időjárásnak is. Igaz, a lényegen nem változtat, azon, hogy kevesebb kerül ezekből az asztalra” – tette hozzá. Azt is megtudtuk: kevesebb húst vásárolnak, így próbálnak spórolni. „Több tésztát eszünk, ami persze nem egészséges, de erre már nem tudunk figyelni” – mondta.