Sokáig semmit sem beszélhettek róla

Miskolc - „Ha most elnyomás lenne, én is harcolnék a szabadságért!” Az idei október 23-ai ünnepi műsort a két nyolcadik osztály adja elő a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Bár a történelemórákon még nem tanultak az ’56-os forradalomról és szabadságharcról, de a műsorra megtanult versek, prózai szövegek, dalok ízelítőt adtak számukra az 57 éve történt események hangulatából, a forradalmárok életérzéséből. Vajon hogyan látják ők, a 14 évesek dédapáik történelmét? Négyükkel beszélgettünk erről: Körmöndi Dániellel, Orbán Dénessel, Porkoláb Panna Klárával és Berecz Boglár Kamillával.

Szabadon élni

Elöljáróban elmondták, a műsorukban tulajdonképpen azt mutatják be, hogy egy olyan korú gyerek, mint ők, hogyan éli át a történelmi időket. De miért is került be a történelembe ’56 októbere? Panna szerint azért, mert az emberek szabadon akartak élni. Harcoltak a sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A megtorlás pedig kegyetlen volt. Több százan haltak meg a sortüzekben, később a börtönökben és a kivégzések által. Bogi hozzáteszi, hogy abban az időben, amikor a szüleik fiatalok voltak, a történelemkönyvekben nem is forradalomként, hanem ellenforradalomként szerepelt október 23-a. És sokáig nem is lehetett arról beszélni, hogy igazából mi történt ’56-ban. A forradalom egyik jelképe a lyukas zászló, a forradalmárok ugyanis kivágták a lobogók közepéről a Rákosi-címert. Dani azt mondja, ha ma hasonló helyzetben lenne Magyarország, tehát valamilyen elnyomás alatt kellene élnünk, akkor ő is bátran kiállna az igazság mellett, és azt is vállalná, ha annak kegyetlen megtorlás lenne a következménye. Mert véleménye szerint egyik népet sem lehet büntetlenül olyasmire kényszeríteni, amit nem akar.

Hősök voltak

Ezzel Dénes is egyetért, aki úgy fogalmaz, ha lenne rá ok, ő is a lázadók mellé állna. Bogi felhívja a figyelmet, hogy a forradalom tulajdonképpen nem forradalomnak indult, hanem csak az egyetemisták békés felvonulásának. A harcokat a hatalom robbantotta ki, amikor a diákok közé lövetett. Panna is azon a véleményen van, hogy a szabad hazáért mindent meg kell tenni, vállalni kell a harcot . Megjegyzi: az ’56-os fiatalok az utókorért, a gyermekeiért is harcoltak. A diákok szerint azért voltak hősök a forradalmárok, mert az életüket is feláldozták másokért. Kiálltak az elveik mellett, szebb jövőt akartak, és képesek voltak együtt, közös erővel fellépni a diktatúra, az elnyomás ellen. Hangsúlyozzák: nagyon fontos, hogy őrizzük ’56 emlékét, és mindazokkal megismertessük a múlt eseményeit, akik akkor még nem éltek. Bogi egy ideillő mondattal zárja a beszélgetést, ami bár úgy hangzik, mint egy idézet, de hangsúlyozta, hogy ezt ő találta ki: „Ismerd meg a múltat, hogy építhesd a jövőt!”

ÉM-HE