2013.10.23. 13:40
Titkoltuk a Rakétánkat – a poroló rudak nem beszélnek
<em>A magam korabelieknek ismerős szerkezet a képen látható vasrúd. Minden valamire való bérház udvarában kötelező volt a poroló. Ahová vagy mi esetleg a háztartási alkalmazott, leánykori nevén a cseléd , a bejárónő lecihőlte a szőnyegeket és ráterítette. Utána ott alaposan kiverte egy teniszütőre hajazó nádból font szerszámmal. Rossz esetben seprőnyéllel. A régi épületek udvarán máig is megmaradtak ezek a poroló rudak. A házirendben fontos pont volt, hogy mikor mettől meddig lehetett szőnyeget verdesni. Korán nem engedték – zajos művelet – ugyanezért késő este se</em>. <strong>Szántó István írása</strong>.
A magam korabelieknek ismerős szerkezet a képen látható vasrúd. Minden valamire való bérház udvarában kötelező volt a poroló. Ahová vagy mi esetleg a háztartási alkalmazott, leánykori nevén a cseléd , a bejárónő lecihőlte a szőnyegeket és ráterítette. Utána ott alaposan kiverte egy teniszütőre hajazó nádból font szerszámmal. Rossz esetben seprőnyéllel. A régi épületek udvarán máig is megmaradtak ezek a poroló rudak. A házirendben fontos pont volt, hogy mikor mettől meddig lehetett szőnyeget verdesni. Korán nem engedték – zajos művelet – ugyanezért késő este se. Szántó István írása.Egyébként a poroló egy társasági hely is volt. Általában a fiatalok ott gyülekeztek délutánonként vagy esténként. Ez volt a fórum, ott beszélgettünk, tárgyaltunk miközben valaki mindig késztetést érzett az ereje fitogtatására. Ők folyamatosan nyújtózkodtak a rúdon, izmosították a karjukat, növelték a bicepszüket. Máig is emlékszem a mi házunkban Miskolcon a Széchenyi út 48. szám alatt a földszinti közös vécé mellett volt a vasrúd. Nem állványon hanem fali karon húzódott mígnem a fényes karrierjét megtörte a porszívó úgy a hatvanas években.
Természetesen nem mindenkinek volt porszívója – nekünk is kalandos úton egy kombinéért vehettük meg Moszkvában. Ez a Rakéta egy stratégiailag titkos háztartási gép lett. A szomszédok nem tudhattak róla, mert akkor biztosan a nyakunkra jártak volna kölcsönkérni. Az ára az akkori időkben olyan 600 és 1200 forint között lehetett – ez egy havi átlagfizetésnek felelt meg. Nagy dilemmába kerültünk – ha mi már nem cipeljük le a szőnyeget porolni lebukunk – kiderül, hogy van porszívónk. Nagyon kellett egyensúlyoznunk.
Befejezésül – Miskolcon ott az orvosi műszerek boltja mellett volt az első belkereskedelmi kölcsönző. Babamérleg, parketta vikszelő, táskarádió, babakocsi és persze porszívó és szőnyegtisztító is volt. Kölcsönbe. Egy fél napra 12 forintért bárki elvihette ha 18 évesnél idősebb és rendelkezett személyi igazolvánnyal.
Ma is van kölcsönző – de csak értékesebb munkaeszközökre és utánfutókra vagy esküvői sátrakra.
A vasrudas porolók még állnak, megmaradtak. Ha beszélni tudnának – de nem tudnak – még többet mesélhetnének mint én, aki máig se kedvelem az ilyen felhajtással járó nagy takarításokat. Ettől függetlenül egy két ilyen eszközt már most műemléki védelem alá helyeztetnék.Valamelyik porszívógyár támogatásával.
Forrás: szantograf.hu