Álmatlanság, alvászavar. Népbetegség?

Budapest - A magyarok fele alváshiányban szenved, aminek súlyos egészségügyi, mentális következményei lehetnek.Ötven évvel ezelőtt a tizenhét éves Randy Gardner történelmet írt. Egyvégtében tizenegy napon és huszonnégy percen át nem aludt egy tudományos kísérlet során. Aki kétszázhatvannégy órán keresztül ébren marad, súlyos következményekkel kell, hogy szembenézzen: hangulatingadozás, koncentrációs problémák, de akár hallucinációk is.

Ha alváshiánnyal küzdünk, nem működik rendesen a szervezetünk. Ezt emberek milliói érzik világszerte, hazánkban a lakosság fele számolt be alvászavarról. Sokan nehezen alszanak el, felébrednek éjjel és alig tudnak újra elaludni, mások altatót vesznek be, hogy megleljék éjszakai nyugalmukat. Pedig, aki nem tudja átaludni az éjszakát, az másnap aligha lesz teljesítőképes.

Az álmatlanság, az alvás­zavar okai sokszor nem az egyénben, hanem a minket körülvevő társadalmi környezetben keresendők. Túl sok stressz ér minket, úgy érezzük, állandóan elérhetőnek kell lennünk. Egyre nagyobb a különbség az emberek biológiai órája és a társadalmi életritmus elvárásai között. E folyamatos, társadalmi jet lag-nek nevezett időzavar miatt az emberek krónikus kialvatlanságban szenvednek. Ez növeli a dohányzás, alkohol- és koffeinfogyasztás gyakoriságát.

A munka betör az álmunkba

A munka világa is egyre inkább meghatározza a magán­életünket, hiszen a mobilunkra az éjszaka közepén is érkeznek üzenetek, főnökünk és munkatársaink a hétvégén is felhívhatnak. Sokan még otthon, este a számítógép előtt is folytatják munkájukat. Ne felejtsük el azt sem, hogy tízezrek dolgoznak több műszakban: a kórházakban, a rendőrségen, a tűzoltóságon, a kereskedelemben, a vendéglátásban. De sokszor a takarítók és a sofőrök is akkor dolgoznak, amikor egyébként alvásidő lenne.

Mesterséges fények

Ehhez jön még, hogy már rég a mesterséges fény határozza meg az alvásritmusunkat és nem a biológiai óránk. A bázeli egyetem kronobiológusai azt figyelték meg, hogy a LED-képernyők 464 nanométeres hullámhosszú kékes fénye különösen az esti órákban zavarja az alvás-ébrenlét ritmusát. A kísérleti személyek, akik esténként öt órát a LED-képernyő előtt töltöttek, húsz százalékkal gyorsabban dolgoztak, mint a hagyományos megvilágítású képernyő előtt végzett munka után. Milyen jó, gondolhatnánk, csakhogy az intenzív kék fény az alváshoz szükséges melatonin hatását nyomta el. Ezt az alvási ciklust irányító hormont fényérzékeny sejtek szabályozzák. Ahogy sötétedik, úgy nő a melatonin koncentrációja, a szervezet felkészül az alvásra. A LED-világítás hatására azonban kiesik ez az alvásra hangolódó fázis.

Forrás: hvg.hu