Kiss Ádám: "Olyan hátbaveregetnivaló srác vagyok"

Miskolc - Könyveket írt, filmet forgat, és nem szereti ha lisztvásárlás közben videózzák. Interjú Kiss Ádám humoristával.

Kiss Ádám a szerencsi Bocskai Gimnáziumban érettségizett, majd ugyanebben az évben Pomázra költözött családjával. Nemzetközi kommunikáció szakon tanult, majd a Godot Dumaszínházhoz került. Dolgozott gyakornokként a Fábry Show-ban, 2006-ban a Magyar Rádió Humorfesztiválján elnyerte a Magyar Rádió díját. Anyanyelvi szinten beszél németül. Hitvallása a következő: "Az élethez kell egy szerencsi Kiss."

- Miskolcon születtél, Szerencsen nőttél fel, de már jó ideje nem élsz a megyében. Mennyire hazai pálya számodra Miskolc?

Kiss Ádám: Annyira, hogy Miskolcon szereztem meg a jogosítványomat, a nyelvvizsgámat és itt is vertek meg először, a Tiszai pályaudvaron. Sőt! Miskolcon ettem először lángost az augusztus 20 strandon. Sok szép emlék! Az első és legnagyobb város volt az életemben Szerencshez képest, és sokat jártunk ide. Nekem ez szinte hazai pálya!

- Korábban aktív fesztiválozó voltál?

Kiss Ádám: Mint részeg?

- Vagy baráti társasággal.

Kiss Ádám: Abszolút, mert Hegyaljáztam az ősidők óta! Évekig nyomtuk, aztán elkezdtem dolgozni, meg talán egy kicsit felnőni és inkább mint fellépő veszek részt azóta a fesztiválokon. Bár tavaly előfordult, hogy mint részeg fellépő szerepeltem egy ilyen eseményen. Egyszer volt ilyen, így alakult, ráadásul megsütötte a Nap a fejemet.

- Mennyire bosszantó egy ilyen fesztiválon, hogy nem csak miattad jönnek ki az érdeklődők?

Kiss Ádám: Karbantartásjelleggel ez kell. Kell, hogy tudjam, hogy ez nem biztos, hogy az a klub, ahová kizárólag miattam jöttek és váltottak jegyet. Motiváltabbá tesz, mint az, ha ülne 300 ember vasaltingben a színházban. Itt nehéz elnyerni a figyelmet, mert a szomszédban Tankcsapda, bungee jumping és ezer millió más. Aki bejön az miattam jön és ezzel nyertem. Hangulatában az EFOTT egyébként inkább egyetemi nap: jönnek sok ezren és a meleg miatt mindenki legyezi magát, mint Japánban. (Bár ott még soha nem voltam.) Szauna hangulat van 50 percig, együtt izzadunk. Kell nekem évente az a három-négy ilyen jellegű fellépés, mert nem szabad megszokni, hogy én ezt a szakmát tudom és minden helyzetet megtudok oldani. Kellenek az új impulzusok, az új helyek, az új közönség.

- Milyen egyébként a miskolci közönség?

Kiss Ádám: Tökéletes! Nem tudok speciális esetről beszámolni, de picivel jobb, mint a szegedi, de nem olyan jó, mint a debreceni. Mindenki döntse el.

- Sokrétű vagy: könyvet írtál, kisfilmeket forgattál a közelmúltban. A stand up mellett mi van még?

Kiss Ádám: Megtaláltam az irányokat. Mindegy, hogy az slam poetry, film, vagy könyv, mert mindig Kiss Ádám a vége, hiszen szórakoztatni és elgondolkodtatni szeretném az arcokat. A filmben most nagyon tombolok! Ráadásul producerként és rendezőként is részt vettem az On Erdély Tour-ban. Nagyon tetszik, hogy mindenki azt csinálja, amit én mondok és nem nekem kell azt, amit a szerkesztő mond.

- Izgalmas még, hogy úton-útfélen megállítanak és szeretnek?

Kiss Ádám: A hirtelen a semmiből előtűnő és hátbaveregető cimborák a legrosszabbak, akiket én nem ismerek, mert nem látok ki a tévéből. De persze érthető, hiszen ismernek, mert az életemet mesélem és olyan hátbaveregetnivaló srác vagyok. A baj sokszor ott van, hogy én szeretnénk nyugodtan fagyizni, vagy vásárolni, ehelyett jött mögöttem mobillal egy ember és felveszi, hogy veszem a lisztet. Mondom neki: gyere ide, szóljál, csináljunk közös képet, csak ne kövess gerillába. Amúgy ez része az egésznek.

- Milyen időközönként kell megújulni? El kell vonulni néha a világtól?

Kiss Ádám: Nekem ez kell, én ilyen vagyok. Én évente két hónapot leállok pedagógus szünet jelleggel. Nekem muszáj befelé is élni, mert ha csak fellépsz, beszélsz, kocsiba ülsz, alszol, fellépsz, beszélsz, kocsiba ülsz, fellépsz, ...akkor nagyon nem történik semmi, hiába nézem a híradót, és olvasom a híreket. Abból nem lehet egy órás műsort írni.

- Kiss Ádám, Aranyosi Péter, Bellus István: a miskolciak, a borsodiak...

Kiss Ádám: ... és Pataky Attila, ki ne felejtsd! Az én kis városomból, Szerencsről meg ott a Hooligans, vagy a divattervező Herczeg Zoli. És még akkor Bocskai Istvánról nem is beszéltünk. Vagy ott van Majka. Büszke vagyok rá, hogy nem csak a humorban, hanem az élet más területein is ott vannak sikeres borsodiak. Bennük, bennünk van spiritusz!

- Juhász-Léhi István -