2014.09.02. 13:16
Életutak: Iskolatábla – Zsigmondné Futó Judit
Miskolc - Arany betűkkel írjuk fel azoknak a pedagógusoknak a nevét képzeletbeli iskolatáblánkra, akik nem csak tanítványaik számára, de Miskolc városnak is meghatározó személyiségei, akikre büszkék vagyunk. Ilyen pedagógus Zsigmondné Futó Judit, matematika – fizika - filozófia szakos középiskolai tanár.
Miskolc - Arany betűkkel írjuk fel azoknak a pedagógusoknak a nevét képzeletbeli iskolatáblánkra, akik nem csak tanítványaik számára, de Miskolc városnak is meghatározó személyiségei, akikre büszkék vagyunk. Ilyen pedagógus Zsigmondné Futó Judit, matematika – fizika - filozófia szakos középiskolai tanár.
A legtöbb ember egész életpályájának meghatározó eleme a jó tanár. Ilyen pozitív példa Judit néni. Mit sem veszített fiatalságából, kedvességéből, temperamentumából az évek múlásával. Ma is az a komoly, határozott, kedves ember, akit mint fiatal tanárt ismertem meg a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium diákjaként. Ő volt az osztályfőnököm.
Izgalommal töltöttek el matematika órái – bár nem tartoztam a legjobb matekosok közé -, mert mindig hozott olyan jutalomfeladatokat, melyek megoldása komoly kihívást jelentett. Sosem törődött bele, ha valamelyik diákja nem értett valamit a magyarázatból. Volt türelme újra és újra, feladatok megoldásmenetén keresztül lépésről-lépésre irányítani minket a helyes megoldáshoz. No és nem maradhatott el a szokott kérdés: „Miért nem kérdeztél már az előző órán is? Tudjátok, hogy segítek!”
Már korán reggel, nulladik órában foglalkozott a korrepetálást kérő tanítványaival, hogy kellő alapot nyújtson, és ők is biztonsággal haladhassanak a következő anyagrészhez. Nem ismert lehetetlent. Azt táplálta belénk, hogy mindenkitől elvárható és szükséges akarat az ismeretek elsajátításához, de párosulnia kell figyelemmel, türelemmel és rendszeres gyakorlással. Nem csak a magas követelményszintet felállító pedagógust ismertem meg, hanem a vidám, jó humorú osztályfőnököt, akivel mentünk szüretelni, és a hűvös, esős szőlőszedések idején hozta nekünk a forró teát, számolta a ládákat, és a munkába is besegített alkalmanként. Együtt énekeltünk a vonaton, és a munka után már nem is voltunk olyan fáradtak, inkább egy jó osztálykirándulásnak fogtuk fel a társadalmi munkát. Osztálykirándulásaink élményei máig megmaradtak. Volt osztálytársaim bizonyára emlékeznek a szegedi, gyulai, kecskeméti, stb. országjárás élményeire. Az idő elteltét csupán azon keresztül érzékeljük, hogy már gyermekeinket is tanította, épp oly lelkesen, olyan alapossággal, ahogy annak idején minket.
Szárnyat adott a tehetségeknek, segítette a gyengébben haladók felzárkózását. Fiamnak is kedvelt tanára, aki inspiráló, lélekemelő élményt nyújtott a matematikai feladatok megoldása során. Judit nénivel egy hullámhosszon voltak, fejben oldottak meg matematikai lépéseket, szavak nélkül is értették egymást. Fiam, aki ma már orvosi hivatását gyakorolja, így beszél Judit néniről: „Ő az a tanár, aki egyetemi szinten oktat, jól magyaráz, emellett jófej is.” És én azt gondolom, igaza van!
Humora, jó hangulata, emberi tartása mit sem változott. Élete kiegyensúlyozott. Fontosnak tartja az egészséges életvitelt, a racionális gondolkodást, a pillanat és az élet örömeinek megélését, a pozitív szemléletet. Hobbija a hivatása. Örömét megtalálta munkájában, gyermeke – Dr. Zsigmond Judit orvos – szeretetében és sikereiben, valamint diákjai szakmai és emberi boldogulásában.
Mi számára fontos, inspiráló a fejlődéshez?: Nála nem maradhat el a dicséret, mely esetenként hegyeket mozgathat, melynek mágikus ereje van. Ezt teszi ma is, ha valaki hozzá fordul segítségért.
Életfilozófiája: „Én nemcsak azért szeretem a matematikát, mert alkalmazni lehet a technikában, hanem főleg azért, mert szép. Mert játékos kedvét is belevitte az ember és a legnagyobb játékra is képes: megfoghatóvá tudja tenni a végtelent. …” (Péter Rózsa)
Judit néninek jó egészséget, sok örömet kívánok nyugállományban töltött éveiben tisztelettel
Győrffy László Jánosné Gaál-Szabó Ilona Regina
pedagógus