„De érdekes ez a fotó, olyan helgás!”

Miskolc- Urbán Helga a természet csodáit fotózza. Hol külföldön, hol a Bükkben.

Gyermekkora óta fotózik Urbán Helga. Édesapja fényképezőgépe keltette fel annak idején a figyelmét, s amint elbírta – úgy emlékszik, egy külső fénymérős Zenitről volt szó – sokat fotózgatott vele.

– Rengeteget kirándultunk a Bükkben, az erdő nagyon megfogott. Nem véletlen, hogy szinte mindig csak természetfotót készítettem, az emberek, a házak kevésbé érdekeltek, vonzottak ilyen szempontból – mondja.

Úgy 12 éves korától fotózgatott, majd voltak kisebb-nagyobb kihagyások, főleg akkor, amikor a hagyományos gépeket kezdte kiszorítani a digitális technika. Idő kellett, hogy megbarátkozzon vele. Eleinte még nem volt ugyanis tükörreflexes gép, egyetemista volt, amikor már elérhető áron lehetett beszerezni.

Apropó, Izland

Helgát a pályaválasztásában is a gyerekkori természetjárások inspirálták. A természettel, a környezetvédelemmel, élőlényekkel szeretett volna foglalkozni, később biológusként, ökológusként végzett az egyetemen. Ma egy gyógyszergyár területi képviselője, a fényképezés hobbi maradt. No de milyen hobbi!

Tavaly egy barátja hívta fel a figyelmét a Sony World Photography Awards nemzetközi fotópályázatra, s rábeszélte, hogy jelentkezzen. Helga egy Izlandon készült fotóját küldte be, aztán ő volt a legjobban meglepődve, amikor beválogatták a londoni döntőbe. S bár az első helyezettek közé nem választották be, a szervezet az ő fotójával hirdeti az újabb versenyt a magyar pályázók számára.

Apropó, Izland. Helgát erről is kérdezzük, s mint elárulja, nagy vágya volt, hogy eljusson oda. Mindig tudta, hogy különleges hely – mint mondják –, ott a legnagyobb az egy kilométerre jutó természeti csodák száma, de amikor sikerült oda eljutnia, akkor tudta meg igazán, hogy mekkora paradicsom a természetfotós számára. Szeret utazni, nemrégiben Amerikában járt, a Grand Canyonban fotózott, de még jó néhány ország, természeti csoda van a listáján.

Gombák, virágok

De a nagy szerelem a Bükk.

– Mostanában főleg apróságokat fényképezek. Nem építek leseket, nem projektekben gondolkodom, hanem amit meglátok a kirándulás közben, azt fotózom. Gombákat, virágot – meséli. Az egyik képe mellé a Facebookon (pici gombákat ábrázol, háttérben nagyon érdekesek a fényviszonyok), így kommentálja: 3 óra alvás után… szerintem megérte felkelni…

– Ez így van – jegyzi meg, amikor megemlítjük. – Leginkább hajnalban, napkeltekor érdemes a Bükkben fotózni, verőfényes időszakban már nem lesznek jók a képek. Legfeljebb az erdőben, árnyékos területen.

Kérdezzük, mindig, mindenhová viszi-e a fényképezőgépét, de elárulja, szó sincs róla. Emlékképeket már nem készít, s amikor tudja, nem lesznek olyanok a körülmények, a felszerelése nélkül vág útnak.

– 8-10 kiló a gép és a hátizsák – adja a meggyőző választ.

ÉM-HM