Helyi közélet

2014.10.21. 12:25

"Nem így kell felszámolni"

Miskolc - Miskolc egyik legaktuálisabb témája a telepfelszámolás. A múlt heti fórum is erre fókuszált.

Miskolc - Miskolc egyik legaktuálisabb témája a telepfelszámolás. A múlt heti fórum is erre fókuszált.„Nem jó megoldás a miskolci telepfelszámolási program, lehetne ezt másképp is” – hangzott el azon a fórumon, melyet a Szegénység Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából rendezett a Vissza az Életbe Egyesület a megyei és városi könyvtárban. Jármai Ágota, az egyesület elnöke kijelentette: alapelvük, hogy a szegénység elleni küzdelemről folyó vitákban, gondolkodásban helyet és hangot kapjanak a szegénységben élő emberek is. Be kell őket vonni a civil szervezetek munkájába, és megadni a lehetőséget számukra, hogy ők maguk is tegyenek valamit saját életük javítása érdekében.

A telepfelszámolással kapcsolatban több szakembert is meghívott a fórumra az egyesület. Török Zsuzsanna antropológus, a Miskolci Egyetem oktatója lapunknak elmondta: telepfelszámolást csak komplex programként lehet elképzelni. Az sehol sem működik, hogy az embereket kiteszem a telepről, és vagy megoldom a lakhatási problémáikat vagy nem. A komplex programok része az oktatás, a foglalkoztatás, az utánkövetés és különböző humán szolgáltatások. A szakember szerint jogilag talán védhető, de emberileg és erkölcsileg nem állja meg a helyét a Miskolcon folyó telepfelszámolási program.

Rámutatott: az, hogy melyik településen melyik program válik be, nagyban függ a helyi sajátosságoktól, sőt, a szóban forgó telep sajátosságaitól is. Azonban megyénkben vannak jó kezdeményezések. Sikeres telepfelszámolás történt az elmúlt években Ózdon, Sályban és Szomolyán is, jelezte a szakember.

Csak hosszú távon

Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója egy fővárosi példát hozott: a Ferencvárosban hasonló felszámolást hajtottak végre a ’90-es években, mint most Miskolcon. Azzal a különbséggel, hogy ott nem párosult hozzá politikai retorika. A Ferencváros belső területein elindult az úgynevezett dzsentrifikáció, ami azt jelenti, hogy a szegény emberek elköltöztek, és gazdagabb emberek jöttek a helyükre. A szegények, akik ott laktak, kaptak egy kis pénzt. Abból elköltöztek Budapest peremkerületeibe, vagy szegényebb kistelepülésekre. De az a tapasztalat, hogy ez nem oldotta meg a szegény emberek problémáit.

A szakember Spanyolország deszegregációs programját említette követendő példaként. Az egy 20 éves nemzeti stratégia volt, mögötte politikai konszenzus állt, és nagyon sok erőforrást biztosítottak hozzá.

ÉM-HE

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában