2014.11.26. 08:10
Megadóztathatják a földeket
Borsod-Abaúj-Zemplén - A tervek szerint települési adót vethetnének ki az önkormányzatok.
Borsod-Abaúj-Zemplén - A tervek szerint települési adót vethetnének ki az önkormányzatok.A kormány tervei szerint jövőre növekedhet az önkormányzatok mozgástere, már ami az adók kivetését illeti. Ilyen lehet például a földadó, amelyet az úgynevezett nagygazdákra lehetne majd kivetni, de ez alól kivételnek számítanak az állami területek.
Települési adó
Egyelőre települési adónak hívják ezt az adónemet, amely a leírás szerint lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, de nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint lényegében már csak egy ilyen adónem képzelhető el, a földadó. Ma egy hektár föld éves bérlete megegyezik a földalapú támogatás nagyságával, ami 45–50 ezer forint. Adót Schmidt Jenő szerint az önkormányzatok csak 20 hektár fölött vetnének ki, hektáronként mintegy 5 ezer forintot. A települési adónál semmilyen maximumot nem határozott meg a kormány, tulajdonképpen bármekkora terhet kivethet az önkormányzat a földtulajdonosokra.
Kíváncsiak voltunk az önkormányzatok képviselőire, mit gondolnak a tervezetről.
– Kinek vessük ki? – kérdezett vissza Rák József, Hercegkút polgármestere. – A mi falunknak olyan kicsi a közigazgatási területe, hogy ha még akarnánk, akkor sem találnánk olyan földbirtokkal rendelkezőt, akire ki lehetne vetni ezt az adónemet. A tőlünk lakosságszámban kétszer kisebb Komlóskának 15-ször nagyobb a közigazgatási területe. Hercegkutat Németországból betelepített svábok alapították olyan kis területen, hogy külön rendelettel a 19. század második felében a sárospataki uradalomból még több mint 500 holdat adományoztak a falunak, hogy rendesen elférjünk.
– Nem hiszem, hogy lesz ebből valami – mondja Kovács József, Bodrogolaszi polgármestere, aki mindkét oldalról érintett, hiszen egyrészt településvezető, másrészt földterülete is van a falu határában. – Nem ez oldaná meg az önkormányzatok gondjait, ha az úgynevezett nagygazdákat kezdenénk el adóztatni. Olyannyira távoli még ez is, meg a következő évi költségvetés tervezése is, hogy nem is foglalkoztunk ezzel. Ha a testület megszavazza, akkor legfeljebb kivetem magamra az adót – teszi hozzá nevetve.
„Először várunk…”
– Beszéltünk már róla, de egyelőre nem tervezzük a bevezetését a földadónak, még akkor sem, ha a Parlament megszavazza – mondja Oláh Krisztián, Cigánd polgármestere, aki nem titkolja, a városban vannak olyan gazdák, akikre ki lehetne vetni ezt az adónemet. – Ezekkel a változásokkal azt szoktuk csinálni, hogy először várunk, megnézzük, máshol milyenek a tapasztalatok és csak azután dönt a testület arról, mi is bevezessük, vagy inkább mégsem.
ÉM-BG