Utolsókból lesznek az...?

Borsod-Abaúj-Zemplén - Nyolc megyénkbeli járás szerepel a 25 legelmaradottabb közt. A társadalmi helyzet, a lakhatás, a helyi gazdaság és az infrastruktúra alapján a Cigándi járás a legutolsó.

Budapest II. kerülete az ország legfejlettebb járása és egy megyénkbeli, a Cigándi a leg­elmaradottabb – derült ki abból a Magyar Közlönyben megjelent listából, amelynek alapján a kormány 2015-től kiosztja azokat a támogatásokat, amelyek a fejletlenebb, és ezért kedvezményezett térségeknek járnak.

Sereghajtó

A toplista élén lévők a KSH által kidolgozott komplex mutató százas maximális értékéből több mint 80-at szereztek. A sereghajtók még a 30 pontot sem érték el, sőt az utolsó helyen álló Cigándnak csak 16 pontot sikerült összegyűjtenie. A pontozás alapján 53 kedvezményezett járást határoztak meg, amelyek közül 19 fejlesztendő, 36 komplex programmal fejlesztendő. Ehhez egyebek között azt vették figyelembe, hogy az adott térségből hányan vándorolnak el, van-e bölcsőde, milyen a halálozási ráta, mennyibe kerül a használt lakások négyzetmétere, mennyi az egy főre jutó jövedelem, milyen arányban vannak legalább középiskolai végzettségűek a járásban, hány cég és bolt jut egy-egy lakosra, vagy éppen hány szélessávúinternet-előfizetés jut rájuk.

Ezek a térségek azok, amelyeket az Európai Unió fokozottan támogat, hiszen az Unió hétéves fejlesztési ciklusainak éppen az a célja, hogy kiegyenlítse az eltérő szinten álló régiókat a tagállamok között és az országokon belül. Az idén indult és 2020-ig tartó újabb fejlesztési periódusban csak a terület- és településfejlesztési operatív program keretében mintegy 450 milliárd forintot osztanak ki, és a kedvezményezett járások előnyben részesülnek.

Féléves munka

– Azt még nem tudjuk, a fejlesztési pénzekből mennyi kerül hozzánk, de egyelőre még nem is ez a fontos – mondja Oláh Krisztián, Cigánd polgármestere, a kistérségi társulás vezetője. – Azt sajnos nem ebből a listából tudtuk meg, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérség, vagy most már járás vagyunk, hiszen nap mint nap érzékeljük a bőrünkön, hogy a Bodrogközben sokan érezhetik úgy, kilátástalan a helyzetük. Nekünk az a legfontosabb, hogy egy ilyen program segítségével elhitessük a járásban élő 16 ezer emberrel, hogy ez nem így van, érdemes itt maradni vagy akár visszatérni. Ehhez azonban munkahelyek, új, valódi munkahelyek kellenek. Ez pedig nem oldható meg az infrastruktúra fejlesztése nélkül. Ezek közül is a legfontosabb a Sárospatakot Cigánddal összekötő út teljes felújítása.

Oláh Krisztián elmondta, fél évvel ezelőtt a járásban már elkezdtek egy munkát, amelynek keretében összegyűjtik a megvalósítandó projektötleteket.

– Ezek egy részét már le kellett adnunk, hiszen nem mindegy, hogy a mostani, 2020-ig tartó EU-költségvetési időszakban milyen forrásokhoz juthatunk hozzá. Ehhez kapcsolódóan már dolgozunk egy terven, amely konkrétan a mostani fejlesztési programhoz kapcsolódik. Ez a munka jelenleg 90 százalékos készültségben van. Véglegesíteni a kistérségi ülésen fogjuk, ahol a járás településeinek polgármesterei elmondják majd, ők mit szeretnének megvalósítani. Csak és kizárólag olyan projektötleteket tudunk majd támogatni, amelyek nem látvány- vagy presztízsberuházások, hanem valódi tartalommal azt szolgálják, hogy a járásban élők életminősége jobbá váljon. Ezeket a fejlesztési pénzeket csak hasznosan szabad elkölteni, hogy ennek köszönhetően a Bodrogköz ismét mindenki számára élhető régióvá váljon – mondta Oláh Krisztián.

ÉM-BG