Ombudsmanhoz fordul a TASZ

Borsod-Abaúj-Zemplén - Alaptörvényt sért nyolc rendelet, a jogvédők szerint a Kormányhivatalnak kellene lépnie.

Az ombudsman elé vitte a – megfogalmazásuk szerint – kiszorítós ítéleteket a TASZ, mert úgy vélik, a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal nem lépett fel a súlyosan diszkriminatív szabályozások ellen.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezet korábban a miskolci önkormányzat tevékenysége (a lakótelepeken történő szerintük jogsértő razziák miatt), majd egy májusi rendelet kapcsán már fordult az alapjogi biztoshoz. Ez utóbbi a vihart kavart májusi lakásrendelet volt, amely alapján az önkormányzat költözködési támogatást adna azoknak a romáknak, akik hajlandóak más településre költözni.

Ez a miskolci rendelet generálta azokat a további, megyénkbeli települések által megalkotott rendeleteket, amelyek miatt most az ombudsmanhoz fordult a TASZ.

Nyolc település

Hogy miről is van szó? Megyénkben már legalább nyolc település léptetett életbe olyan helyi rendeletet, amely kizárja mindazokat a szociális juttatásokból és a közmunkából, akik más településtől kapott költözködési támogatással telepednének le náluk. (Azaz a Miskolcról „kitelepített” romákat.) Rudabánya, Vilyvitány, Abaújszántó, Sátoraljaújhely, Sajókaza, Szerencs, Hangony és Monok testülete reagált így, megalkotott rendeleteik a TASZ szerint alapjogot sértenek.

Jovánovics Eszter, a TASZ munkatársa, romaprogram vezető hosszan sorolta lapunknak, hogy mely alaptörvényeket sértik a helyi rendeletek. (Például egy kisebbségi csoport tagjainak távoltartása, letelepedési szabadságában meggátolása.) Ezt jelezték is B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatalnak, amely válaszlevelében elismerte a jogsértést. A levelet elolvashattuk, abban valóban az áll, hogy törvényellenesek, diszkriminatívak a települések által hozott rendeletek.

Sőt, Jovánovics Eszter hangsúlyozta, ők maguk csak egyetlen jogsértésről értesültek a sajtóból (a sátoraljaújhelyi rendeletről) a többi megszületéséről maga a hivatal értesítette a jogvédő szervezetet december végén. Kérdeztük: tudnak-e arról, hogy bárkit is korlátoztak volna a vitatott rendeletek?

A szakember válasza szerint ilyen adatokkal nem rendelkeznek, „de ha még senki nem költözött volna el Miskolcról a lakásrendelet májusi módosítása alapján, akkor sem lehetnek hatályban alapjogsértő rendeletek egy jogállamban” – fogalmazott.

Hol a felhívás?

A TASZ tájékoztatása szerint a Kormányhivatalnak (mint felügyeleti szervnek) törvényességi felhívást kellett volna kibocsátania a jogsértés megszüntetése céljából, ez azonban nem történt meg. A jogvédő úgy fogalmazott: „több mint három hónap alatt nem sikerült a Kormányhivatalnak hatékony lépést tennie a súlyosan diszkriminatív szabályozások hatályon kívül helyezése és terjedésének megakadályozása érdekében.” Ezért küldték el beadványukat az ombudsmanhoz kérve, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz a rendeletek megsemmisítése céljából. Azt is kérik az alapjogi biztostól, hogy vizsgálja meg: a Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának lassúsága és ezáltal hatékonytalansága önmagában nem okoz-e alapjogi visszásságot.

ÉM-HM

Nem kívánnak nyilatkozni

Kérdéseinket eljuttattuk a Kormányhivatalhoz, de tegnap nem kaptunk választ azokra. A miskolci önkormányzattól is érdeklődtünk, Koczák Szilvia szóvivő szerint az említett ügyben Miskolc nem érintett, így tennivalója nincs, és a vizsgálatot követően sem lesz. A miskolci lakásrendelettel kapcsolatos üggyel kapcsolatban pedig hangsúlyozta, a kormányhivatali eljárás folyamatban lévő ügy, ezért arról nem kívánnak nyilatkozni.