A lakosságnak is fontos megismernie az új tűzvédelmi szabályzatot

Budapest, Miskolc - Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló belügyminisztériumi rendelet idén március ötödikén lépett hatályba – a megújult szabályozásból leginkább a használati szabályok érintik az állampolgárokat. A jövőben tehát az anyagok tárolására, a menekülési utak biztosítására, a központi szellőzőrendszerek karbantartására, a tűzoltó készülékek számának meghatározására kell jobban odafigyelni az embereknek mindennapi tevékenységük során. Fontos és új elemei a szabályozásnak a szabadtéri tüzek gyújtására, illetve az éghető folyadékok és gázok tárolására vonatkozó passzusok.

Az új rendszerben az általános tárolási szabályok jól elkülönülnek a robbanásveszélyes anyagokra tárolására vonatkozó előírásoktól. Pontosan meghatározza a rendelet, miként lehet lakóépületben, illetve kereskedelmi rendeltetésű épületben (valamint ezek önálló egységeiben) propánbutángáz-palackot tárolni. Ahogy azt is lefekteti az új norma, hogy mennyit lehet tartani egy adott helyen a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokból. Tiltja a gázpalackok tárolását a gépjárműtárolóban és a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben (nappali, hálószoba stb.). Többszintes, több lakásból álló épületekben lakásonként legfeljebb egy propánbutángáz-palackot tarthatnak a lakók, de ezt is kizárólag olyan épületben, amelynek tartószerkezetei igazoltan kibírják egy esetleges gázrobbanás erőhatásait.

A lakóépületek esetében az egyik legfontosabb új szabály a menekülési útvonalakra vonatkozó rész: eszerint az ilyenként szóba jöhető területeket tilos leszűkíteni. Ezen közlekedőkön – az előbbi főszabályt figyelembe véve – növényeken kívül csakis olyan dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak tarthatók, amelyek az érintett fal vagy padlózat felületének legfeljebb tizenöt százalékát fedik le épületszintenként. A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben ezen engedélyezett anyagok sem ronthatják a hő- és füstelvezetés hatékonyságát. Semmit sem szabad tárolni a tűzgátló előtérben, a füstmentes lépcsőházban és annak előterében. Azokban a lakóépületekben, amelyek legfelső használati szintje tizennégy méternél magasabban helyezkedik el, a gyártó által meghatározott rendszerességgel, ennek hiányában legalább háromévente kell tisztítani a központi szellőzőrendszert, az elvégzett munkát pedig írásban is igazolni kell. A szellőztetőrendszer nyílásait tilos eltorlaszolni az új tűzvédelmi szabályzat szerint.

Több apró, ám annál fontosabb elemmel egészültek ki az éghető folyadékok és gázok használatának szabályai. Lakásban – ha önálló, egylakásos lakóépületről van szó – legfeljebb húsz liternyi egyes vagy kettes tűzveszélyességi fokozatú folyadék (például benzin) és robbanásveszélyes osztályú aeroszol, valamint legfeljebb hatvan liternyi hármas tűzveszélyességi fokozatú folyadék (pl. gázolaj) tárolható. Többlakásos épületnél ugyanezen anyagokból lakásonként legfeljebb tíz litert (egyes-kettes fokozatú folyadék és aeroszol), illetve legfeljebb harminc litert (hármas tűzveszélyességi fokozatú folyadék) szabad tartani. Lakóépülethez, vagy lakás céljára szolgáló épületrészhez tartozó garázsokban parkolóállásonként és tárolóhelyiségenként összesen legfeljebb öt liter üzemanyag és a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható – természetesen a gépkocsik tankjában tárolt üzemanyagon felül. Egyéb garázsokban, gépjárműtároló helyiségekben sem éghető folyadék, sem éghető gáz nem tartható – kivéve a gépjárművek tankjában tárolt mennyiséget.

Az egy-egy területen tartandó tűzoltókészülékek számát is más elvek, és így más szabályok szerint kell kiszámolni a jövőben. Korábban ez a szóban forgó helyiség tűzveszélyességi osztályától és területétől függött. Az új tűzvédelmi szabályzat azonban már nem ismeri a tűzveszélyességi osztály fogalmát az épületek esetében. Ezért az a megoldás született, hogy bizonyos nagyságú területen kell adott mennyiségű oltóanyagnak készenlétben állnia. Vagyis most már a helyiség üzemeltetője döntheti el, hogy több kisebb, avagy kevesebb, ámde nagyobb mennyiségű oltóanyagot tartalmazó készülékkel biztosítja az előírt oltóanyagegységet.

Újdonság – és a lakosság számára talán az egyik legfontosabb eleme is a most hatályba lépett rendeletnek – a szabadtéri tüzek gyújtására és e tüzek megelőzésére vonatkozó szabályok gyűjteménye. Azért, hogy csökkenjen a szabad területen keletkezett tüzek száma, a rendelet bevezeti az irányított égetés fogalmát, és meghatározza annak részletes követelményeit. A külterületi ingatlanok tulajdonosai kötelesek a tervezett égetés előtt tíz nappal kikérni a tűzvédelmi hatóság engedélyét, ha tíz hektár egybefüggő területen szeretnének égetni. A tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során tilos a tarlót minden oldalról egyszerre felgyújtani, az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. Tíz hektárnál nagyobb területen pedig csak szakaszosan lehet a tarlót felégetni, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet hozzáfogni a többi résznek. A tarlóégetés során gondoskodni kell a megfelelő létszámú, tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott és kellően kioktatott személyzetről, továbbá egy ekével felszerelt traktort is készenlétben kell tartani a helyszínen.

Tilos a jövőben szalmát elégetéssel megsemmisíteni, illetve a lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni. Az égetéssel érintett szakaszokat a tűz meggyújtása előtt legalább három méter széles sávban körül kell szántani. Újdonság az előzetes vadriasztás kötelezettsége is az égetni szándékozott területen – ez az apróvadak védelmét szolgálja. A fasorok, facsoportok védelmére pedig legalább hat méter széles védősávot kell szántással kialakítania annak, aki irányított égetést kíván végrehajtani.

A belterületi ingatlanok tulajdonosai a zöldhulladékot csak akkor semmisíthetik meg égetéssel, ha ezt az adott település önkormányzata rendeletben engedélyezi. Az égetés során a tüzet itt sem szabad őrizetlenül hagyni, és veszély esetén, illetve az égetés végeztével a lángokat gondosan el kell oltani. Az égetés végeztével a helyszínt át is kell vizsgálni, az esetleges visszamaradt parázslást, izzást meg kell szüntetni vízzel, földtakarással vagy kéziszerszámokkal.

- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság -