„Aprófalvak segítői”-nek találkozója - I. Falugondnokok Napja

Jósvafő, Miskolc - 2015. május 29-én Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Jósvafőn kerül megrendezésre az ország első Falugondnokok Napja.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által is támogatott rendezvényen, Magyarország 19 megyéjéből érkező falu- és tanyagondnok, a falugondnoki hálózatokat támogató Egyesületek, szakmaközi szervek, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselői vesznek részt. A szakmai előadásokat követően, estébe nyúló, falugondnoksághoz kapcsolódó műhelymunkákon a jelenlévők, a falu- és tanyagondnokság elmúlt 25 év eseményeit dolgozzák fel a résztvevők a szociális, és közösségi munka módszereivel, szakértő trénerek segítségével.

A tanya- és falugondnokság nem csak Magyarországon, de Európában is egyedülálló szolgáltatási forma a szociális ellátó rendszerben, a legkomplexebb szociális alapellátás.

A falugondnokok immár 25 éve jelen vannak az ország 19 megyéjében, több mint 1300 kistelepülésén, és a tanyavilágban. A tanyák- és aprófalvak segítői munkájának elismerése nagyon fontos, mivel a falu- és tanyagondnokok számára ez a hivatás egyfajta szolgálat, az életük részévé vált, amit szívvel-lélekkel végeznek. Sokszor annyit érzékelnek a kívülállók, hogy jön egy mikrobusz, felirattal, emblémákkal, település névvel és falugondnoki szolgálat felirattal, hozza-viszi az embereket, de valójában a szolgáltatás sokkal több annál!

Mára már szinte nélkülözhetetlen a falugondnoki szolgálat az aprófalvak életében, ott, ahol nincs bolt, orvos, iskola, hivatal…

Biztosan emlékszünk mindannyian arra a mesére, amelyikben a király leánya azt mondja apjának, hogy úgy szereti az apját, mint az emberek az ételben a sót. A király megharagszik, elzavarja leányát. A leány élete jóra fordul, mégsem tudja elfelejteni apját, az okos vőlegény pedig bizonyítja a királynak, hogy az emberek számára a só az ételben nélkülözhetetlen, mert addig, amíg benne van, természetes, és nem is gondolunk bele abba, mi lenne, ha nem lenne.

Summa-summarum, így van ez valahogy a Falugondnoksággal, Tanyagondnoksággal is. Folyamatosan jelen vannak az ellátási területük életében, szinte mindenkit ismernek a faluban, mindent tudnak az ott élők gondjairól, bajairól. Tudják, hogy kinek mit és miben kell segíteni. Addig, amíg nem létezett, volt egyfajta hiányérzet, hogy kell valami…”Só” a kistelepülésnek. Ezt a felismerést, és az ötlet megfogalmazását Kemény Bertalannak köszönhetjük, aki nagyon jól megérezte, hogy az aprófalvaknak szüksége van egy emberre, olyan emberre, akiben a településen élő emberek megbíznak, elfogadják a személyét. Egy emberre, aki egy mikrobusszal próbálja infrastrukturális hiányok mellett a településen élő lakosok, sokszor elöregedő lakosság számára segítséget nyújtani a mindennapi életükben.

Az első falugondnoki szolgálatok (az akkori Népjóléti Minisztérium támogatásával) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jöttek létre. A modellprogram sikerét mutatja, hogy annak tapasztalatai alapján a Minisztérium szakmai és pénzügyi támogatása mellett megkezdődhetett az országos hálózat kiépítése, létrejöttek a megyei falu – és tanyagondnoki egyesületek.

A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

A falu és tanyagondnoki szolgálatok elsődleges jogszabályi kereteit a 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szabályozza.

Falugondnoki szolgáltatás 600 lakosnál kisebb településen működtethető. Tanyagondnoki szolgáltatás legalább 70 és legfeljebb 400 lakosságszámú külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető.

A falugondnok egy olyan -aprófaluban dolgozó, legtöbb esetben ott is élő, gépjárművel rendelkező, szociális szolgáltatást végző- személy, aki előbb-utóbb a település egyik informális vezetőjévé is válhat, hiszen igen sok információ kerül a birtokába, formálja a település közvéleményét. Szorosan vett munkája mellett azon dolgozik, hogy újra működjön, újra életképes legyen a falu közössége.

A szolgálatok működése a jogszabályoknak való megfelelés mellett, nincs két egyformán működő szolgálat, mert minden település más és más.

A Falugondnokok Napjának célja, hogy méltassa a falugondnokok munkáját, hozzájáruljon a falugondnokság széles körű elismeréséhez, a falugondnokság társadalmi és szociális szakmán belüli beágyazottságának megerősödéséhez, ahhoz, hogy a mindennapi tevékenységük elismerést nyerjen.

A falu és tanyagondnokok munkája rendkívül fontos, elhivatottságot, szakmai tudást, alkalmazkodni tudást, fizikai és szellemi teherbírást kíván a munkát végző személytől.

A falugondnokok számára is nagyon fontos lenne, hogy évente egy alaklommal, lehetőség szerint mindig ugyanazon a napon hasonlóan a pedagógus, vagy köztisztviselői naphoz megrendezésre kerüljön a Falugondnokok Napja.

Munkájuk elismerése ad erőt, a továbblépéshez, ahhoz, hogy továbbra is ugyanazzal az elhivatottsággal végezzék feladataikat, és ugyanazzal a szakmai felkészültséggel és alázattal tudjanak ellátottjaikhoz, és a szociális szakmához is fordulni.

- Lippai Szabolcsné, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanya- és Falugondnokok Egyesülete -