2015.10.08. 14:01
Tessék csak megfogni, megszagolni, megismerni!
Mád - Nem kell aggódnunk, hogy kaput nyitnak-e nekünk: e templom mögötti portán kapu sincsen, s minden jó szándékkal érkezőt szívesen fogadnak.
Mád - Nem kell aggódnunk, hogy kaput nyitnak-e nekünk: e templom mögötti portán kapu sincsen, s minden jó szándékkal érkezőt szívesen fogadnak. Egy, a kapufélen díszelgő festett napocska sejteti, hogy rátaláltunk Leskó István és párja borászatára, valamint Napudvar Vendégházára. Az utóbbi ebédlőjébe invitálnak, egyenesen egy 130 éves bükkfából készített asztal mellé. Ilona asszony nyomban vizet forral, hogy megkínálhasson bennünket – ez minden betérőnek kijár – a ház gyógyteájával, amelynek 13 összetevőjének neve ugyan a bejárat mellett olvasható, de hogy melyikből mennyi kell az immunerősítő nedűhöz, az titok. Viszont hogy finom, azt bizton állíthatjuk.
Főszerepben a gyógynövények
Házigazdáink szavait terelgetni kell: mi róluk szeretnénk minél többet megtudni, ők viszont folyvást a gyógynövényekre terelik a szót. Nem csoda, hiszen jórészt a velük való foglalatosság határozza meg mindennapjaikat.
István és Ilona a Kertészeti Egyetemen ismerkedett meg, méghozzá annak énekkarában. Ilona anyai nagymamája értett a gyógyfüvekhez, innen a vonzódása. István tarcali születésű, mondhatni beleszületett a szőlészetbe, borászatba. Évtizedeken át maguk is foglalkoztak szőlőtermeléssel, de aztán új utat választottak.
– Beláttuk, hogy a szőlőtermelésből nem lehet megélnünk, nem is volt akkora a birtokunk, hát eladtuk. Mindig is több lábon álltunk, így a borászat mellett, egy OKJ-s tanfolyam elvégzése után belevágtunk a falusi vendéglátásba. Mindössze négy szoba, tizenkét vendég számára. Amit e mellé nyújtani tudunk, az a ház körüli kertünk, amelyben megfogható, megszagolható, megismerhető mintegy 50–60 gyógynövény. Persze nem kényszer, de lehetőség – mondja István, aki amellett, hogy szőlész-borász, gyógyfüves, meteorológus, őstörténész, az ásványok kutatója.
Elmesélik, kétféle vendég van: a „hagyjál békén” és a „kényeztess”. Ám egy idő után az első kategóriába sorolhatók elkezdik figyelni a szemük sarkából a többieket, s átsorolnak.
Ilona megemlíti általános tapasztalatát, ha gyerekek jönnek hozzájuk, amíg tart az otthonról hozott kóla és csipsz, nyugtalanok, fékezhetetlenek.
– Amikor „kezelésbe vesszük” őket, bepillantanak a növények életébe, megváltoznak.
A látottak, hallottak a felnőttekre is nagy hatással vannak. Amikor körbevezetik őket a kerten (a növényekkel való ismerkedéssel együtt egy háromórás séta), nem ritkán felkiáltanak: „Én meg kikapáltam a kertemből! Ha tudtam volna, hogy pont ez kell a betegségemre!”
A ház teája
Apróbojtorján, aranyvessző, borsmenta, citromfű, diólevél, gerezdhéj, hárs, kígyószisz, kis ezerjófű, nyírfalevél, orbáncfű, ragadós galaj, sarlós gamandor, szurokfű