Menzareform: eddig több a panasz, mint az üres tányér

Miskolc - „Olyan étel, mint a fokhagymás harcsaapró nálunk nem is kerülhetne az asztalra.”

„Ehetetlen, sótlan ételeket adnak. A fiam, akit próbálok „tömni”, hogy híz­zon egy kicsit, azzal jön haza, hogy anya, nem bírok az oviban enni, mert a főzelék sótlan… na ez durva. Még ha ingyen kapnánk, se kellene. Korábban sosem panaszkodtak” – írja egy anyuka a menzareform kapcsán. De nem ő az egyetlen panaszos, aki kifogásolja azt a kosztot, ami szeptember 1-jétől a gyerekek elé kerül az óvodákban, iskolákban.

Kevesebb a só, de nem íztelen

A Facebookon sorra alakulnak a csoportok, ahol a szülők posztolják, hogy éppen mit kapott ebédre a gyerekük. Sokszor olyan ételek tűnnek fel, amelyek első ránézésre ehetetlenek. A közelmúltban például egy békéscsabai menzakoszt, a fokhagymás harcsaapró burgonyás csicsókával sokkolta a gyerekeket és a közösségi oldalakat. A szülők pedig úgy gondolják, szabály ide vagy oda, a menza elsődleges célja, hogy a gyerekek jóllakjanak.

Ez a legfőbb szempont a Fazekas utcai Központi Főzőkonyhán is, egészen pontosan az, ebéd végére a gyerek tányérja üres legyen. Ezt Repka Géza, a konyha élelmezési vezetője mondta, aki hangsúlyozta azt is, a konyháról nem megy ki úgy étel, hogy ő azt meg ne kóstolná. Így biztosan mondja, a szeptemberben bevezetett új szabályozás után sem főznek ízetlenül, sótlanul. Persze a só mennyiségét csökkentették, de zöldfűszerekkel igyekeznek pótolni az ízeket.

Azt is megtudtuk, több zöldség, gyümölcs kerül az ételekbe, illetve igyekeznek új, reformételeket is bevezetni, például a bulgurt, az árpát, kölest. Az elmúlt napokban például árpagyöngyeleves volt az egyik nap, majd babfőzelék vagdalttal volt a főétel, az édesség pedig zabpehelyből, gyümölcsökkel készült gyümölcskenyér – sorolta az élelmezési vezető.

Megeszik az ételt

Persze a gyerekek kedvence továbbra is a rántott hús, de bundázott étel csak tíznaponta egyszer kerülhet menübe – tudtuk meg. Repka Géza elárulta, az ő kedvenc ételét is: roston sült hús zöldségekkel.

„Sajnos a gyerekek nem kedvelik annyira a zöldségeket, de igyekszünk bevezetni az étrendjükbe” – tette hozzá.

A konyhájukon egyébként 1700 emberre főznek, az élelmezési vezető azonban nem tapasztalta, hogy a menzareform bevezetése után több lenne a moslék, ez szerinte azt jelenti, megeszik az ételeket. Panasz sem érkezett hozzánk, igaz olyan étel, mint a fokhagymás harcsaapró nálunk nem is kerülhetne az asztalra – fogalmazott.

Több kenyér fogy

Egy vidéki közétkeztető azonban egészen mást tapasztalt a menzareform bevezetése óta, szerinte sokkal több étel megmarad, viszont több kenyér fogy.

„A gyerekek ezzel laknak jól, vannak olyan települések, ahol kimondottan kéri az óvoda, hogy kenyérből többet vigyünk” – mondta. Azt is elárulta, hogy sok gyermeknek – elsősorban azoknak, akik hátrányos helyzetű családban élnek –, a szeptemberben bevezetett új ízek idegenek. Hiába éhesek, az ismeretlen ételtől ódzkodnak, inkább kenyérrel laknak jól – tette hozzá.

- N. Szántó Rita -

Pont estére laknak jól

Krisztina akkor érezte, hogy baj van az iskolai koszttal, amikor a már jól evő gyermeke is éhesen érkezett haza.„Korábban mindent megevett, amikor kérdeztem, mi volt az ebéd, el tudta mondani, most csak az a válasz: leves és második. Sótlan nekik az étel, ízetlen, így mindkét gyerek alig várja, hogy hazaérjen és egyen. A menza­reformmal pont az ellenkezőjét érték el, a gyerek ugyanis délután fél ötkor beebédel, majd nemsokára vacsorát is kér. Pont egészségtelenül, estére esznek többet” – magyarázta az édesanya.

Elmondta, mindig odafigyelnek otthon is az egészséges táplálkozásra, teljes kiőrlésű pékáru, felvágott, tej kerül az asztalra vacsorára. De most előtte még meleg ételt is kérnek a gyerekek. „Uzsonnát is csomagolok nekik, hogy valahogy kibírják estig az iskolában. Ez azért nevetséges, mert közben meg fizetjük a több ezer forintos menzadíjat” – tette hozzá.