Varázs

Most, hogy egy „kicsit” ismét kiestem a nagy körforgóból, egészen hihetetlen dolgokra van időm. Juhász-Léhi István jegyzete.Mondjuk a hihetetlen csak elsőre igaz, másodszor már erős. Olvasok. Nem mintha a mi szakmánkban, meg úgy egyáltalán csoda lenne, de a minőség! Nyugalomban, csendben, békességben.

Nem mobilt és nem monitort, hanem a jó öreg könyveket. Az Árpád-ház történetéről csakúgy, mint a II. világháborúról. De leporoltam egy Wahorn-albumot, és gimnáziumi jegyzetekre leltem egy Pilinszky-kötetben.

Így négyszemközt bevallom: ismét elővettem a VHS kazettákat is. Mondjuk a fiaim csak azért tudják, hogy mi az, mert ők nem holmi DVD-n, meg egyéb divat dolgokon látták a Star Wars (Csillagok háborúja) 4., 5., 6. részét, hanem VHS-en.

Bármilyen furcsa, imádják a hangulatát. VHS. Darth Vader magyar hangja szegény Hollósy Frici volt, akivel volt szerencsénk találkozni egy esküvőn Tatán.

A nagyobbik fiam azóta is csillogó szemekkel meséli, hogy a kedves színművész, vagyis Vader nagyúr azt mondta neki, miután megkértük: „Luke! Én vagyok az apád”. Jedik egymás közt, ugye.

Ott volt Verebes és Benedek művész úr is. Ők felajánlották, hogy többek között az általuk „életre keltett” Macskafogóból és Micimackóból idéznek. Az egyik fiam erre annyit kérdezett: „Most vicceltek? Itt van Vader nagyúr, és ilyenekkel foglalkozzunk?”

Hiába na, a VHS varázsa…

Juhász-Léhi István