„Akkoriban tudatosan készültek a halálra, előre kifaragtatták a koporsójukat is”

Szikszó - Zsiga Lászlónak hatalmas a néprajzi gyűjteménye: tele az udvara, háza is vele, de van egy kertmúzeuma is.A megbeszélt időpontban portája előtt vár minket a pedagógus végzettségű Zsiga László és máris elmondja, hogy a kapu előtt álló faszobrot Mazur József szobrászművész faragta.

– Egy kis pap kenyeret tart, alul pedig malomjeleneteket ábrázol – invitál az alkotás felé. – A kertmúzeuma a parasztgazdaságok elfeledett eszközeit mutatja be.

Ezt beljebb, az udvarra lépve felirat is hirdeti, és megtudom, hogy a gyűjtő közel négy évtizede foglalkozik néprajzzal. A gömöri fazekassággal kezdte, mert akkoriban azt senki nem gyűj­tötte.

Az udvar közepén a laikus is láthatja, hogy sok minden fából van, és állagmegóvás szempontjából – a tél előtt nem is csoda –, amit lehetett, bevitt Zsiga László fedett helyre.

– A közel 40 év alatt igyekeztem összegyűjteni azt a tárgyi kultúrát, ami lefedi mindezt – mondja. – Abaúj szülötteként elfogult vagyok ezzel a földrajzi területtel, magam is – falusi emberként – sok mindent megtapasztaltam. Találkoztam még olyan idős emberrel, aki kötényből szórta a magot.

A kő (is) gyógyít

Miért gyűjt? – kérdezem. „Nekem szép gyerekkorom volt. Ezt a kultúrát szűkebb környezetemben megtapasztaltam, és a fejlődés számomra relatív” – magyarázza. „Igaz, hogy most sok minden az ember rendelkezésére áll, minden tekintetben, de akkoriban kiszámíthatóbb volt az élet. Találkoztam olyan emberrel Abaújban, aki tudatosan készült a halálra: a koporsóját előre elkészíttette, s amikor mondjuk az időjárás miatt nem lehetett földet művelni, az állatokkal foglalkozni, felment a padlásra és belefeküdt a koporsóba, próbálgatta azt. Ezek olyan élmények, melyek a mai napig meghatározóak számomra. A népi kultúrára jellemző, hogy minden lépése racionális, amit tesznek, céltudatos. A családon belül alapvető igény volt, hogy amit a szülők, nagyszülők tudtak, ők is elsajátítsák.”

Tovább sétálva egy kőre mutat. Meséli, hogy az szomolyai kő, sziklából pattintották. Úgy véli: a természetes anyagok gyógyítanak, és ha nyáron „a gerincét érzi”, ráfekszik.

– A gömbölyűt a fejem alá teszem és 20 perc múlva úgy érzem, jobb, hogy regenerálódom – avat be. – Amit látunk, mindent a két fiammal csináltunk, tettük rendbe. Látja, az ott egy kettes eke, az Osztrák–Magyar Monarchiában készült, négy ökör húzta.

Családi támogatással

Akkoriban a Hoffer és Kühne volt az egyik legnagyobb gépgyár, így nem meglepő, hogy abból van sok Zsiga Lászlónak. Pedig nem sok volt ebből ezen a vidéken, mert mint mondja, nem a szegény, hanem a tehetősebb paraszt emberek birtokolták a gépeket.

Felvetem: mi a kedvence ebben a páratlan gyűjteményben? „Egy vetőgép!” – vágja rá. „A tárcsái kézzel vannak kifaragva. Mindegyik tárcsából nyolc volt és mindegyik a megfelelő mag vetésére alkalmas. Ahogy a tárcsa forog szíjáttétellel, úgy ejti el a magot és megvan a növénynek a tőtávolsága is. A kádárok és kerékgyártók olyan szellemiséggel rendelkeztek, hogy egyetemi katedrára állhattak volna.”

Körben mind a parasztgazdaságok eszközei: ekék, darálók, szeletelők, morzsolók, szecskázógépek. Több száz tárgy, mindenféle és mind működőképessé tehető.

– Hogy az ember ilyen szinten alkosson, rendszerezzen és gyűjtsön, ahhoz családi segítségre is szükség van – magyarázza. – A feleségem és a gyermekeim támogatnak és úgy néz ki, hogy megfertőztem őket ezzel a kultúrával. Belenőttek, érdekli őket a hagyományőrzés. Múzeumjárók vagyunk, szinte az egész országot bejártuk.

- Juhász-Léhi István -

Áprilistól októberig

A múzeumon belüli fejlesztés az abaúji konyha, ahová olyan eszközök kerültek, amelyek a századforduló táján, a 20. század elején fordultak elő. Ottjártunkkor felújítás alatt álltak az eszközök, de a polcokon edények, tányérok, lekvárfőző, bográcsok, dohányvágó, mák- és kávédarálók is láthatóak voltak. Ha erre veti a sors egy kirándulás kapcsán az embert és benézve a portára többet is szeretne megtudni, mit tehet? „Megtalálhatóak vagyunk az interneten. A múzeum április 15-e és október 15-e között van nyitva és előre bejelentkezve várunk minden érdeklődőt, belépő nincs” – tudjuk meg.