Januártól érkezik az új okmányunk: a személyazonosító igazolvány

Budapest, Miskolc - Hasonló igazolvány az unió több országában létezik, de a biztonsági szintjét illetően – állítják – ez lesz a legjobb.

Kevesebb mint egy hét választ el bennünket a 2016. január elsejétől bevezetendő új személyazonosító igazolványtól. Az igazolványt az elektronikus személyazonosításon túl használhatjuk majd elektronikus aláírásra, de a TAJ-kártya és adóazonosító igazolvány funkcióinak ellátására is alkalmas lesz. Hasonló igazolvány az Európai Unió számos országában létezik már, de a biztonsági szintjét illetően – állítják – ez lesz a legjobb. Azonban hozzá kell tennünk, hogy a világon sehol máshol nem gyártottak elektronikus személyazonosító igazolványt 7 hónap alatt.

Az elektronikus tárolóelemet, chipet tartalmazó új okmány bevezetésének két fő célja van: az okmány biztonságának növelése, valamint az elektronikus kormányzás és az elektronikus ügyintézés egy újabb, széles körű, alapeszközének megteremtése. A tároló elem magában foglalja a személyazonosító adatokat, valamint az állampolgárok döntésétől függően az ujjnyomatukat, az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adataikat, a társadalombiztosítási azonosító jelüket, valamint az adóazonosító jelüket is.

Dr. Ignácz István: Az ujjnyomat tárolóelemen történő rögzítése nem újdonság, hiszen aki útlevéllel rendelkezik, már tudja, hogy a kérelmezés során, a fénykép készítésén kívül, ujjnyomatot is kell adni. Az új okmány esetében hasonlóan történik az eljárás azzal a különbséggel, hogy az ujjnyomat adása nem kötelező. Az okmány mérete meg fog egyezni a jelenlegi plasztik személyazonosító igazolvány méretével. A hátoldalon továbbra is tartalmazza majd az okmány és a polgár egyes adataiból képzett, gépi olvasásra alkalmas adatsort (ún. MRZ). Ezen túl a mobiltechnológia fejlődésére figyelemmel az okmányszám és elektronikus egyedi azonosító ún. DataMatrix formájában is megjelenik az okmányon. Így a közúti ellenőrzés során ez a megoldás jó lehetőséget biztosít arra, hogy chipolvasó eszköz hiányában is igénybe tudják venni a kártya mögött húzódó online szolgáltatásokat, így támogatva a gyors és hatékony adatkezelést, ellenőrzést.

Pontosan ismert már, hogy az e-kártya bevezetése hány állampolgárt érint közvetlenül január elsejétől és ez milyen intézkedést követel tőlünk?

Dr. Ignácz István: Évente mintegy 1,2 millió személyazonosító igazolvány kiadása történik meg. Az új igazolvány bevezetése nem érinti a törvénymódosítás hatálybalépése előtt kiadott személyazonosító igazolványok érvényességét, így első körben az új okmányokat a lejárt személyazonosító igazolványok helyett adjuk ki, mint ismert, térítésmentesen. Ez az okmány széles spektrumon lesz képes elektronikus ügyek intézésére, akár otthonról is. Egyszerre kínál majd a jelenlegi személyazonosító igazolvány mintáját követő analóg eszközt és jövőbe mutató digitális okmányt az állampolgárok számára a mindennapi ügyintézéshez. Elsősorban a közigazgatási ügyeket intézhetjük a jövőben a folyamatos fejlesztéseinknek köszönthetően, a későbbiekben pedig az egyes piaci szereplők által nyújtott szolgáltatásokhoz is.

Már fél évvel az e-kártya megjelenése előtt több szinten is felmerültek különböző adatbiztonsági aggályok. Ezekre milyen válaszok adhatók?

Dr. Ignácz István: Az új típusú okmány magas biztonsági fokát az egyes funkciókat megtestesítő adatcsoportok egymástól elkülönült tárolása garantálja. Egyszerre csak egy funkciót lehet majd használni, megakadályozva ezzel, hogy több adatunk is hozzáférhető legyen az arra nem jogosultak számára. Hangsúlyozom, hogy a kártyán elektronikusan tárolt adataihoz teljes hozzáférésre nincs lehetőség. Az ujjnyomattárolással az új okmány magas biztonságú, hiteles személyazonosításra is alkalmas lesz, az okmány és a személy egyértelmű egymáshoz rendelésével.

Milyen más fontos funkciói lesznek az új okmánynak?

Dr. Ignácz István: Az okmányt európai követelményeknek is megfelelő, multiapplikációs, elektronikus személyazonosító okmányként alakítják ki. Ez azt jelenti, hogy a személyazonosító igazolványhoz a bevezetéskor több szolgáltatás kapcsolódik, mégpedig az ePASS – úti okmány, az eID – e-azonosítás, az eSIGN – e-aláírás és az eNEK kártyafunkció.

Az ePASS (úti okmány) kártyafunkció például komfortosabbá teszi a magyar állampolgárok európai utazásait az elektronikus úti okmány funkciók használatával, ugyanis az elektronikus úti okmány minden olyan határátlépésnél felhasználható lesz, ahol a schengeni vagy más, államközi egyezmények által szabályozott hozzáférési jogosultsággal rendelkező rendszerek, tehát például zsilipkapus beléptető rendszerek üzemelnek. Ugyanakkor nem kiváltja az útlevelet, de annak a biztonsági szintjére emeli a személyazonosító igazolványt.

Az eID (e-azonosítás) kártyafunkció pedig más azonosítási rendszernél magasabb hatásfokkal és biztonsági szinten nyújtja az elektronikus kormányzati és e-közigazgatási rendszerek igénybevételéhez szükséges elektronikus azonosítási funkciókat. Amennyiben a polgár eID PIN kódja megadásával ehhez hozzájárulását adja, az okmány chip elektronikus tartalmából az arra jogosult szerv a rendelkezésére bocsátott olvasókulcs segítségével képes legyen kiolvasni az állampolgár TAJ számát, illetve az adóazonosító jelét. Ez a gyorsabb és pontosabb ügyintézés a hivatalok munkáját is segíti. Az ügyintéző sokkal jobban figyelhet az ügyfél problémájára, hiszen nem kell adatok tömkelegét begépelnie számítógépén, hanem azok egy szempillantás alatt leolvashatóak a kártyáról. Természetesen ilyenkor minden esetben a polgár hozzájárulása is kell, amit a PIN kód megadásával biztosít. Így például a rendészeti szereplők is képesek lesznek a kártya használatára. Képzeljük csak el, milyen gyors lehet egy közúti ellenőrzés abban az esetben, ha nem kell az adatokat egyesével megadni, vagy a rendőrnek telefonon lekérdeznie azokat. Az ügyfél így gyorsabb intézkedéssel, kevesebb várakozással számolhat. Az okmányirodák, kormányablakok is felkészültek az új feladat zökkenőmentes elvégzésére, az irodákhoz tájékozódási szándékkal fordulók szakmailag hiteles, korrekt, megbízható válaszokat kapnak kérdéseikre.

- Nagy József -

Interjú: Dr. Ignácz Istvánnal a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnökével

A tároló elem magában foglalja a személyazonosító adatokat, valamint az állampolgárok döntésétől függően az ujjnyomatukat, az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adataikat, a társadalombiztosítási azonosító jelüket, valamint az adóazonosító jelüket is.

A személyazonosító igazolványhoz a bevezetéskor több szolgáltatás kapcsolódik, mégpedig az ePASS – úti okmány, az eID – e-azonosítás, az eSIGN – e-aláírás és az eNEK kártyafunkció.