Ki mikor, hol kamázott?

Miskolc - Az 50-60 éve létező, speciálisan miskolci, csak itt a környéken ismert labdás csapatjáték gyökereit kutatják az átjárósok.

A fenti cím olvastán bizonyára sokan nosztalgiázva gondolnak gyerekkorukra. Mások értetlenül kérdezik: mit csináltam?!

A két csoport között részben generációs, részben lakóhelybeli különbség lehet. A kamát ugyanis az ötvenes-hatvanas évektől, és a nyolcvanas-kilencvenes évekig bezárólag játszották szerte a borsodi megyeszékhelyen, iskolaudvarokon, lakótelepi pályákon. De nem mindenhol. Bizonyos városrészekben ismerték, máshol egyáltalán nem. Nos, éppen ezt próbálja feltárni most egy kutatás, amelynek célja elkészíteni Miskolc kamatérképét.

Egész biztos, hogy a kislabdával (praktikusan legtöbbször teniszlabdával), kézilabdakapukkal, öt-tíz fős csapatokkal játszott sport – amely mindmáig sohasem viselte a hivatalos sportági státuszt – népszerű volt a rendszerváltás előtti pár évtizedben, és az is, hogy gyökerei a Vasgyárba nyúlnak vissza. Alighanem az egykori 17-es számú (fiúiskolában találhatták ki, vagyis ott fejlődhetett ki korábbi népi jellegű játékok adaptálása, átalakítása révén. Vajon úgy, ahogy a népdalok keletkeznek, spontán módon, tetten érhető-megnevezhető „feltaláló” nélkül, pusztán a gyerekek ösztönös kreativitása révén? Vagy igen volt egy (teszem azt) tornatanár, aki tudatosan kifejlesztette diákjaival? Nem tudni, legalábbis az Észak-Keleti Átjáró Egyesület nyomozása még nem vezetett ilyen konkrét eredményre. Mint ahogy korábbra és másfelé mutató nyomot sem találtak eddig.

Az avasi lakótelepen, a Győri kapuban, helyenként Diósgyőrben, a Vörösmarty utcai, a Fazekas utcai, görömbölyi, martintelepi, egykori Kun Béla utcai iskolák környékén, s jópár más helyen is űzték a tizenéves fiúk - pontosabban fiúk és lányok sokszor együtt, vegyesen, mert ez talán a világ legkoedukáltabb csapatsportja. Vannak már kutatási nyomok egyébként a megyeszékhelyen kívüli helyekről, Ózdról, Bódvaszilasról, Felsőzsolcáról, Hámorból, Nyékről, Sárospatakról, Szirmáról... Ezekre a vidéki helyekre alighanem valamilyen Miskolcról odaszármazott közvetítő révén kerülhetett a játék, különféle időszakokban.

A gyűjtésben a hely mellett feljegyzik a hozzávetőleges időpontot is; ez a legtöbb adatszolgáltatónál az iskolás éveket, a gyerekkort jelenti, nem konkrét évszámot. És a hozzáfűzött megjegyzéseket is rögzítik: kik hol milyen szabályok szerint, milyen pályán, milyen labdával játszották.

Az átjárós kutatók ezúton kérik az Észak/BOON-olvasók segítségét, közreműködését: írják meg, meséljék el, őbennük milyen emlékeket ébreszt a kama (vagy ritkább változatában: koma) említése? Játszott-e ilyet valaha? Hol, melyik városrészben, iskolában-e vagy máshol? Melyik esztendőkben? Mire emlékszik a részletekből?

A válaszokat, beszámolókat az [email protected] e-mail címen várják, vagy a Kama projekt weboldalán és Facebook-oldalán.

Aki pedig kamázó gyerekekről talál régi fotót, kamás ajándékban részesülhet!

Hogyan játsszák a kamát?

A szabályokról egy vázlatos rövid leírás ebben a kiadványban található: >>>

Hivatalos sportággá éppen most válik az eddig csak öntevékeny módon űzött játék: nemrég alakult meg a Zöld Meteor klub. Teljes nevén: Zöld Meteor Kama Testgyakorló és Túra Egyesület. Egyelőre a klub az Átjáró Egyesületen keresztül érhető el az érdeklődők számára. Aktivitását eddig a tavaly év végén első ízben megrendezett középiskolás városi bajnokság, az Észak-kupa jelzi, amelynek most áprilisban esedékes a folytatása.

Fontos fejlemény, hogy a városi önkormányzatnál vizsgálják, miként tehető a települési marketing részévé a kama téma, azaz hogyan használható Miskolc reklámozására az egyedülállóan csak itt ismert, itt létező sportág. Szó van a kama felvételéről a városi Értéktárba.

Április közepén indul a II. Észak Kupa!

A tavaly megkezdett középiskolás bajnokság újabb körének elődöntőit április 18-19-én tartják a Diósgyőri Gimnáziumban. Jelentkezni az atjarok @gmail.com címen lehet, további részletek a kamaprojekt.hu weboldalon.