2016.03.28. 08:12

Mindennapi feladatköre olyan sokszínű, mint régiónk élővilága, természeti képe

Címkék#környezetvédelem #interjú #természet #Rónai Kálmánné #Miskolc #bükki nemzeti park #környezet #Éger #természetvédelem

Miskolc - Tavaly március végétől tölti be tisztségét. Ezt megelőzően igazgatóként köszönt el az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségtől, korábban pedig revizorként tevékenykedett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnál. Interjú: Rónai Kálmánnéval, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatójával.

Naponta jár Egerbe?

Rónai Kálmánné: Igen, hiszen Miskolcon lakom, és az igazgatóság központja Eger Felnémet városrészében van. Ha jó az idő, reggelente uszodába megyek, így rendre frissen indul a napom. Utazásom nap mint nap igazgatóságunk egyik legértékesebb területén, a Bükki Nemzeti Parkon át vezet. Egyébként gyakran kezdek hevesi és nógrádi helyszíneken, ugyanis működési területünk csaknem 900 ezer hektárt ölel fel.

Az ország többi nemzeti parkjával is van kapcsolata?

Rónai Kálmánné: Természetesen. Ugyanis Magyarország tíz nemzeti parkja szoros kapcsolatot tartva működik. Az igazgatóságok vezetői havonta, szakértő osztályai évente tartanak szakmai tanácskozásokat, sőt szükség szerint akár gyakrabban is.

Hogy néz ki egy átlagos munkanapja?

Rónai Kálmánné: A természetvédelemmel kapcsolatos feladataim legalább annyira sokszínűek, mint Észak- Magyarország élővilága: a természetvédelmi kezelések, kutatások, az élőhelyek kialakítása és fenntartása, a sérült vagy a károsodott élőhelyek helyreállítása, a faj és fajtamegőrzési tevékenység, a természeti és kulturális örökséggel, valamint rehabilitációval kapcsolatos kötelezettségek jelentenek naponta újabb és újabb kihívásokat. Ugyanakkor hetente merülnek fel oktatási és szemléletformáló, ökoturisztikai és kommunikációs kérdések, melyek tanösvényeket, természetvédelmi látogatóközpontokat, turisztikai létesítményeket érintenek. Szintén jelentős napi feladatom volt az elmúlt időszakban a szervezeti felépítés módosítása, ami 122 alkalmazottat és 186 közfoglalkoztatottat érintett.

A természetvédelmi kezelés rendkívül összetett feladat.

Rónai Kálmánné

Mennyi pénz áll rendelkezésükre?

Rónai Kálmánné: Évente csaknem egymilliárd forintos költségvetésből gazdálkodunk, ami kiegészül a pályázati források hárommilliárd forintos összegének kezelésével. Költségvetésünk egy részét az irányító szerv támogatás formájában bocsájtja rendelkezésünkre, a másik részét saját bevételeinkből biztosítjuk. Ilyen a természetvédelmi célú termékértékesítés (mező- és erdőgazdasági termékek, szalmabála, ismeretterjesztő kiadvány, tájékoztató anyagok, ajándéktárgyak), a szolgáltatásnyújtás (látogatóközpontok, kiállítások, szakvezetések, erdei iskolai programok bevételei), továbbá a bérleti és a kölcsönzési díj. Pályázatok által az elmúlt európai uniós költségvetési időszakban több mint 9 milliárd forintot használtunk fel természetvédelmi célra. Költségvetésünk terv- és tényadatai nyilvánosak, honlapunkon bárki számára megtekinthetők.

Miképpen ügyelnek a természeti értékekre?

Rónai Kálmánné: A természetvédelmi kezelés rendkívül összetett feladat, hiszen az erdős területektől, a gyepeken, mezőgazdasági területeken át a vizes élőhelyekig mindenütt előfordulnak olyan természeti értékek, amelyek megőrzéséhez, fejlesztéséhez az igazgatóság természetvédelmi célú beavatkozása szükséges. A fajmegőrzési programok szinte minden esetben élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fenntartási célkitűzésekhez kapcsolódnak. Saját vagyonkezelésű területeinken számos helyen visszahoztuk a hagyományos legeltetéses állattartást. Működési területünk növény- és állatritkaságai, védett, fokozottan védett fajai rendkívül változatos helyeken élnek, de gazdagok vagyunk földtani értékekben is. Fajmegőrzési tevékenységünk jelentős eredményének tekintjük, hogy többek között a kék vércse, a szalakóta, a parlagi sas, a kerecsensólyom, valamint a túzok állományában növekedés tapasztalható. Ezen értékek megőrzéséhez jelentős segítséget kaptunk pályázati forrásból, az elmúlt európai uniós költségvetési ciklusban.

A Herman Ottó Emlékpark is önökhöz tartozik: állapota kívánni valót hagy maga után…

Rónai Kálmánné: A terület az utóbbi évtizedben valóban áldatlan helyzetbe jutott. Ez most megváltozik, mert igazgatóságunk pályázati források bevonásával nagyszabású fejlesztést tervez: a hajdani park 3,2 hektáros területén szeretnénk létrehozni a Szeleta Látogatóközpontot. A természetvédelmi és ökoturisztikai fejlesztés szakmai koncepciója szervesen illeszkedik a magyar nemzeti parkok interaktív bemutatóhelyeinek hálózatos kialakítását célul kitűző stratégiához, valamint a Miskolc városa által elkészített Diósgyőr–Lillafüred komplex turisztikai fejlesztése című projekt második üteméhez. A nemzeti park látogatókezelésének kulcspontja lesz az a létesítmény, melyben ősrégészeti, őstörténeti élménycentrumot alakítunk ki. Az épületet övező ingatlanon rekreációs park szolgálja majd a helyi lakosság és az ide érkező turisták pihenését, szabadidejének tartalmas eltöltését. A szakmai elképzelés alapja a Felsőhámor fölötti hegyoldalban található Szeleta-barlang, melyet terepi bemutatóhellyé fejlesztünk és az oda vezető tanösvény infrastruktúra-elemeit is tovább gazdagítjuk.

Hány tájegységük és látogatóközpontjuk van?

Rónai Kálmánné: A névadó Bükki Nemzeti Parkon kívül 9 tájvédelmi körzet és 14 természetvédelmi terület kezelését szervezik a kollégáim. Az adott terület szakemberei és az őrszolgálat tagjai közösen végzik az összetett, változatos munkát: ez a védett értékek őrzésétől a felméréseken, fajmegőrzési tevékenységeken át többek között az erdőgazdaságokkal, vadászokkal történő egyeztetésekig, szakvezetésekig, a gazdák ellenőrzéséig terjed széles társadalmi összefogással, az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, a kutatóintézetekkel, az egyetemekkel és az önkéntesekkel karöltve. Számos tanösvényt, természetvédelmi látogatóközpontot, turisztikai létesítményt is működtetünk. Meg kell említenem még barlangjainkat: az 1200 közül némelyek lezártak, némelyek engedéllyel látogathatók, mások pedig bárki számára megtekinthetők, mint például a lillafüredi Szent István-cseppkőbarlang és az Anna-barlang.

Milyen kapcsolatban állnak a családokkal: a felnőttekkel és a gyerekekkel?

Rónai Kálmánné: Nagyon sok családi programot, iskolai foglalkozást, nyári tábort, civil fórumot rendezünk. Címszavakban: szakvezetett túrákat, bejárásokat, tanulmányi kirándulásokat, szakmai és terepgyakorlatokat tartunk, továbbá szakdolgozatok és diplomamunkák témavezetését is végezzük, természetismereti előadásokat vállalunk, kiállításokat szervezünk. Együttműködünk az iskolákkal a természetvédelmi témájú vetélkedők, versenyek, szakkörök, iskolai foglalkozások szervezésében, az erdei iskolai programok összeállításában.

A január végén megtartott Transzbükki átkelés miben volt más, mint az előző években rendezett túráik?

Rónai Kálmánné: Nyolcvan részvevővel tettük meg a szakvezetéses túrát az egyébként nem látogatható, fokozottan védett területeken. Az évek óta működő védnöki rendszer egyik legjelesebb képviselője Erőss Zsolt volt, akinek tragikus halálát követően a Transzbükki átkelés az Erőss Zsolt emléktúra elnevezést kapta. A feketesári erdészháznál különleges találkozásban volt részük a jelenlévőknek: idei védnökünk Horkai Zoltán két farkast mutatott be. Beszéltünk a farkasok tulajdonságairól, viselkedéséről, szelekciós szerepükről és arról, hogy táplálékuk főként erdei kisemlősökből áll.

Apropó farkasok! Bükki megjelenésük hallatán sokan megijedtek.

Rónai Kálmánné: Félnünk nem kell, hiszen a farkasok kerülik az embert, rejtőzködő életmódot folytatnak. A természeti környezet háborítatlanságának köszönhetően nem csak meg-megjelennek a csúcsragadozók a Bükkben. Tavaly nyáron egy alomról kaptunk képet a kameracsapdás-felvételek alapján. A nemzeti park területén több éve folyamatosan gyűjtjük és rögzítjük a nagyragadozók – a farkasok, hiúzok és esetenként a medvék – észlelésével kapcsolatos információkat.

Kiemelt figyelmet kapnak védett állataink és növényeink.

Rónai Kálmánné

Mit takar a nemzeti parki védjegyük?

Rónai Kálmánné: A védett természeti területeken kiemelkedően jó minőségű mezőgazdasági termények, termékek állíthatók elő, és az itt élők azokat különös gonddal, a helyi hagyományok szerint dolgozzák fel. Ezen értékek támogatására indítottuk el a nemzeti parki termékvédjegyes programunkat. A helyi termelők meghatározott elvárások teljesítése után nemzeti parkos védjegyet kapnak, melyet termékeiken feltüntethetnek. A védjegy garancia arra, hogy vevőik garantáltan magas minőséghez jutnak hozzá, gondolok többek között sajtra, mézre, vadszalámira, lekvárra, szörpre, füstölt pisztrángra, madáretetőre.

Milyen további, még nem említett terveket kívánnak megvalósítani?

Rónai Kálmánné: Ebben az évben kiemelt figyelmet kapnak védett állataink és növényeink: a Bükk és a Mátra erdeiben a farkas, a borsodi mezőségben a csíkos szöcskeegér, a Bélkőn pedig a korai szegfű. Különlegesen értékes élőhely a Hejő-patak, melyben a szintén ritkaságnak számító lápi póc fordul elő nagyobb számban. Alapfeladatainkon túl az európai uniós pályázatok terén is aktív projekttevékenységet kívánunk folytatni. Jelenleg a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésével kapcsolatos projekt infrastrukturális, monitoring és gépjármű-beszerzési elképzeléseit állítjuk össze. Megkezdődött az élőhely kezelési, a barlangi, valamint a földtani képződmények bemutatására vonatkozó projektek előkészítése is.

Kolodzey Tamás