Amíg egy beteg előkerül, vagy kiderül, hogy már távozott…

Miskolc - Az egyik oldal: várakozni kell a betegszállítókra. A másik: potyán mennek a betegért a szállítók.

A betegszállítási feladat 2008 óta megyénkben csaknem 40 százalékkal nőtt – vélhetően a lakosság rossz egészségügyi és szociális állapota miatt –, az erre fordítható finanszírozás ugyanakkor változatlan. Ennek ellenére a Borsod Mentő Szolgálat Kft.-nél igyekeznek minden feladatnak eleget tenni – bocsátotta előre Tóth István, a kft. ügyvezetője, egyben az Országos Betegszállító Szolgálat Egyesülés igazgatótanácsának elnöke. A megnövekedett feladatoknak úgy tudnak megfelelni, hogy időközben az 5–6 fős betegszállító gépkocsikat 9 személyesekre cserélték. Hogy a jelen finanszírozás mellett ne legyen megoldatlan feladat, a számítógépek által támogatott, gyakorlott irányítás teszi lehetővé. A lényeg: minél kevesebb legyen az üresjárat, s hogy ne legyen elszállítatlan beteg. A kocsinkénti férőhelyszám-növekedés eleve több kényelmetlenséget, várakozást jelent, elsősorban a betegek számára. Egy beteg átadás-átvételére átlag 15 percet fordítanak, ám ezt nem mindig tudják tartani.

Minél kevesebb legyen az üresjárat, s ne legyen elszállítatlan beteg. Tóth István.

Hogy miért nem?

Kezembe kapok egy súlyos mappát. Egy év számítógépes adatai a meghiúsult feladatokról. Legfelül a márciusi statisztika, 633 darab ilyen feladattal, amelyek között 290-nél ugyanaz az ok: a beteg az intézetből vagy osztályról vagy szakrendelőből más járművel távozott. Nem is az a gond, hogy időközben a beteg vagy a hozzátartozója megtalálta az egyéb módját a hazajutásnak, sokkal inkább az, hogy ezt, bár jogszabály írja elő, ezekben az esetekben senki nem jelezte a szolgáltatónak. Pedig ha időben tudomásukra jut, nem töltik a beteg keresgélésével az időt, nem várakozik potyán a többi beteg, netán az irányító központ segítségével hamarabb haza tudtak volna vinni más betegeket. Aki a betegszállítókra várakozik, aligha van tisztában azzal, hogy a betegszállítók nem távozhatnak „csak úgy”, amiért nem lelik a beteget a megadott helyen. Ha a gyógyintézményben nem találják, míg a menetlevélen a megrendelő intézmény orvosával ezt a tényt nem igazoltatják, aláírással, pecséttel nem indulhatnak tovább. (Olyan is előfordult már, hogy a beteg senkinek sem szólt, csak elugrott a közeli boltba bevásárolni.)

Az sem ritka, hogy már az otthonában sem lelik a beteget: nem nyit ajtót, még alszik, sőt úgy dönt, hogy nem megy be, kiderül, hogy valaki már elvitte, esetleg nem stimmel a lakcím vagy az időpont. A betegszállítók ekkor sem fordulhatnak sarkon: igyekeznek keríteni egy hozzátartozót vagy szomszédot, aki igazolja a hiábavaló próbálkozást. Ha más nincs, az autóban ülő beteget kérik fel, adja az aláírását tanúként. Mindez várakozást jelent a többiek számára, amihez türelmet és megértést kérnek a betegszállítók. No és persze azt sem árt tudni: a szolgáltató számára a jogszabály kórházból 24, a sürgősségi ellátóhelyről történő hazaszállítás esetén 6 órán belüli feladatmegoldást ír elő.

- Szalóczi Katalin -

Számok, arányok

Gondoljunk a többiekre!

„Amennyiben a betegszállítás rendelésének tényét ismerő személy tudomására jut, hogy a beteg a helyszínről eltávozott, vagy más módon elszállították, erről haladéktalanul értesítenie kell a betegszállítási tevékenységet végző szervezetet” – mutatja a vonatkozó rendeletet Tóth István. – Fordított kötelezettség ránk is vonatkozik, s mi be is tartjuk: ha például egy beteg nem hajlandó velünk jönni egy kezelésre, szólunk, hogy más beteget előre tudjanak venni a sorban. Szeretnénk, ha ezt a másik oldal is betartaná, elsősorban a többi beteg érdekében. Ehhez jó volna feltüntetni a beteg telefonos elérhetőségét.