Nemzeti érték lett a bükkaljai kőkultúra

Bükkalja - Kulturális és természeti örökségben gazdag a Bükkalja, erről tanúskodik a Hungarikum Bizottság döntése.

Nemrégiben két megyei látványosság is bekerült a Magyar Értéktárba: a kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra, illetve a Miskolctapolcai Barlangfürdő. A Hungarikum Bizottság ezzel 135 tagúra bővítette a Nemzeti Értéktárat. A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra felterjesztését az egri Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület kezdeményezte. A megőrzendő kincsek közé nemcsak a szomolyai, hanem a Magyarországon található összes kaptárkő bekerült. Ezek a faragott sziklák – amelyek funkcióját eddig még nem sikerült tökéletesen meghatározni – a Bükkalján találhatóak a legnagyobb számban, de a Tétényi-fennsíkon, a Budai-hegységben, a Pilisben és a Visegrádi-hegységben is gyakran előfordulnak.

Sajátos, unikális

Az Értéktárba a bükkaljai kőkultúra is bekerült. Ebbe beletartoznak a barlanglakások, pincék, kőhodályok, bújók, gabonás vermek is.

Mint azt a Kaptárkő Egyesülettől megtudtuk, a Bükkalja-kistájcsoport kialakulása, természetföldrajzi fejlődése és geológiai felépítése alapján hazánk sajátos, unikális tájegységei közé tartozik. A bükkaljai kőkultúra magába foglalja a bükkaljai táj és az ott élő ember sajátos kapcsolatrendszerét, a kő mint (építő)anyag jelentőségét a tájgazdálkodásban, a kőfaragó mesterséget, s azon belül a népi szakrális kőfaragó művészetet, a bükkaljai barlanglakásokat, kőbújókat, borospincéket.

A bükkaljai kőkultúra – melynek a legarchaikusabb rétegét a kaptárkövek alkotják – tehát egy jól körülhatárolható hazai tájegységre jellemző, történelmi gyökerű, élő hagyományokkal rendelkező, összetett természeti-tájgazdálkodási-kulturális rendszer, amelynek kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánítása azért is indokolt, mert megfelel a 2012. évi XXX. törvényben szereplő nemzeti érték definíciójának.

A riolittufa-képződmények és a kőkultúrát alkotó emberi alkotások szervesen kapcsolódnak a magyar tájhoz, ezenkívül nemzetünk történelme során megőrzött anyagi, természeti értéknek tekinthetők.

- ÉM-TB -

Történelmi kapcsolat

Az egyesület és a bizottság szerint a kaptárkövekhez és az egyéb örökségelemekhez számos olyan érték kapcsolódik – néphagyományok és mondák, a kaptárkövek kutatása és annak eredményei –, amelyet nemzetünk történelme során felhalmozott szellemi értékek. A kaptárkövek a tájhoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magukba foglaló tájértékek tanúskodnak egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról, hiszen a képződmények kialakulásához időbeli eltéréssel több kultúra és közösség is kapcsolódott, különböző módokon.