Gimnázium vagy szakgimnázium: jó lehetőség vagy botrány?

Borsod-Abaúj-Zemplén - Bizonytalanná váltak a szülők: gimnáziumba vagy szakgimnáziumba menjen a gyerek?

– A lányom nyolcadikos, és az iskolájukban megtartották az első szülői értekezletet – meséli lapunknak egy szülő, aki kérte, nevét ne írjuk meg. – Az osztályfőnök szóba hozta a továbbtanulást is. Azt ajánlotta a szülőknek, hogy szakgimnáziumba (ez az új neve a volt szakközépiskoláknak) csak azok a gyerekek menjenek, akik nem akarnak a felsőoktatásban továbbtanulni. A pedagógus azzal indokolta tanácsát, hogy a szakgimnáziumokban annyira lecsökkentették a közismereti tárgyak óraszámát, hogy a diákok nem tudnak majd azokból érettségizni, így felvételi pontokat sem szerezhetnek.

A szakgimnáziumból is ugyanolyan eséllyel jelentkezhetnek a diákok egyetemre. Kocsis István

Van lehetőség

A szülő hozzátette: pedig ő úgy gondolkodott, hogy a gyereknek legjobb lenne a szakgimnázium, mert érettségit is szerez, szakmája is lesz, ha pedig jók az eredményei, mehet tovább egyetemre. De ezek után komolyan gondolkodóba esett, vajon mi lenne a legjobb a lányának.

Kocsis István, a MSZC Kós Károly Építőipari Szakgimnáziumának igazgatója viszont azt mondja erre, hogy a szülőket valószínűleg félretájékoztatták az általános iskolában. Ezért a középiskolai jelentkezés előtt szeretnének majd ők is elmenni a nyolcadikosok szülői értekezletére, hiszen fontos, hogy valós információkhoz jussanak. Az igazgató elmondta: a szakgimnáziumból is ugyanolyan eséllyel jelentkezhetnek a diákok egyetemre, mint a gimnáziumokból. Sőt, a szakmai tárgyak ismerete előnyt jelent. Az iskola tanulói például jó eséllyel pályázhatnak az építész- és építőmérnöki képzésekre vagy a gépészmérnöki szakra. Igaz, ha valaki az ő iskolájukból orvosira akarna menni, az már problémás lenne.

Egy másik megyénkbeli szakgimnázium pedagógusa is azt állítja, nem kell tartani a szakgimnáziumoktól, igaz szeptembertől történtek változások. (A pedagógus is azt kérte, nevét ne írjuk meg, mert egyébként nem nyilatkozhat.) Vázolta, a legfőbb újdonság az, hogy a szakgimnáziumokban bevezették a komplex természettudományos tárgyat, ami a biológia, kémia és fizika összevonása. Náluk a biológia–kémia szakos tanár tartja ezt a tárgyat, így aztán találékonynak kell lennie, amikor a fizikához ér.

– Szakirányban egyébként nem nehezebb továbbtanulni, mint a gimnáziumból. A szakgimnáziumi érettségi egyenértékű a gimnáziumival. Akkor adódhat probléma, ha a diák szakmát akar váltani, vagy a felsőoktatásba teljesen más irányba indulna – sorolja a pedagógus. Megjegyzi: a szakminisztériumtól egyébként van ígéret arra, hogy a szakági érettségi is lehet felvételi tantárgy, és hogy a szakma megszerzése pluszpontokat ér majd az egyetemen, fűzte hozzá a tanár.

Botrányos

A Pedagógusok Szakszervezete miskolci, középiskolai titkára, Csabalik Zsuzsanna szerint azonban botrányos lett a szakgimnáziumi képzés.

– Az iskolákból érkező beszámolók szerint a szakmai tárgyakat annyira előrehozták, hogy alapismeretek nélkül kell azt tanulniuk a gyerekeknek. Csak egy példa: matematikai alapok nélkül tanulnak számvitelt a diákok. Aztán a komplex természettudományos tantárgyhoz nincs tankönyv és tanmenet, teljesen átgondolatlan és elhamarkodott a rendszer. A szakmai tárgyakat tanító tanároknak pedig olyan sok órájuk van, hogy nem bírják – számolt be a problémákról az érdekvédő.

ÉM-HE