„Soha nem egyedül dolgoztunk”

Sárospatak - Húszéves az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság.

Árpád-házi Szent Erzsébet ma ikonikus alakja Sárospataknak, neve annyira összefonódott a városéval, hogy a település polgárai annyira közel érzik magukhoz Patak szülöttét, mintha az élete óta nem telt volna el 800 év. Az, hogy ez így van, ebben nem kis szerepe van az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaságnak, amely idén húsz éves.

Közügy

– 1993-ban kezdődtek el a sárospataki Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnepségek – mondja dr. Szabó Irén, az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság elnöke. – Akkor vetődött fel egy civil szervezet gondolata, amelynek az lenne a feladata, hogy Szent Erzsébet lelki, kulturális örökségét gondozza. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Történelmi Társaság 1996-ban alakult meg egyesületi formában. Létrehozásának ötletadói, tiszteletbeli vezetőségi tagjaink a Németországban élő Szathmáry-Király Hanna és férje J. Horváth Tamás, akik az ottani civil élet gazdagságát állították elénk példaként. Akkoriban ez nem volt evidencia, hogy egy szent személye közügy is lehet, a városi identitás része. Németországban már akkor is teljesen természetes volt, hogy szinte minden településen van egy szervezet, amely az adott város, jeles személyiségének állít emléket. Az egyesület széles platformon indult. Elsődleges célként Szent Erzsébet lelki, szellemi és kulturális örökségének feltérképezését, terjesztését tűztük ki, ezzel több kutatót és tanárt tudtunk megszólítani. Ugyanolyan fontosnak tartottuk és tartjuk a mai napig a karitatív munkát Erzsébet szellemében, harmadikként pedig a közművelődési tevékenységet határoztuk meg, amellyel közel tudjuk vinni az emberekhez Szent Erzsébetet. Ez utóbbiból nőtt ki a Pünkösdi Szent Erzsébet Ünnep, amely mára már Sárospatak leghagyományosabb ünnepeinek egyike lett, amely rengeteg érdeklődőt vonz a városba.

Forrásmunka

Az alakulás óta eltelt 20 év természetesen nem telt nyomtalanul.

– Az egyik legkiemelkedőbb eredménynek a Magyarország virága című kötet létrejöttét tartjuk – mondja dr. Szabó Irén. – Ez a kötet a 13. századi latin forrásmunkák lefordítása volt, amely Szent Erzsébet élettörténetét követi végig a szentté avatási dokumentumok alapján. Ez a 2001-ben megjelent kötet ma már egyetemi tankönyv, a papok pedig kézikönyvként használják, ha Szent Erzsébetről készülnek prédikációt vagy előadást tartani. Szent Erzsébet személye e kötetnek köszönhetően sokkal megközelíthetőbbé vált. Rengeteg előadást szerveztünk, kiállításokat rendeztünk. A hesse­ni egyházmegyével közös Szent Erzsébetről szóló kiállításunk vándortárlatként két éven át járta a Kárpát-medencét, de számos koncertet és színházi előadást is szerveztünk az elmúlt két évtizedben.

Egyedi emberi esetek

A karitatív munka a társaság esetében az idő múlásával megváltozott.

– A karácsony előtti ruhagyűjtések, ruha- és élelmiszerosztás nagy akciói kezdetben a mi tevékenységi körünkben is megvolt – mondja a társaság elnöke. – Később rájöttünk arra, hogy ezen a területen a szociális intézményrendszer már kiépült, ezért mi inkább áttértünk az egyedi emberi esetekre. Ezek nem látványosak ugyan, de annak sokat jelentettek, jelentenek, akinek segítünk. Többek között finanszíroztuk egy diák egyetemi tanulmányait vagy közvetítettünk bútoradományokat. Pünkösdkor tartunk jótékonysági vásárokat, amelyeknek a bevételét jótékony célra ajánljuk fel. A munkánknak ezt a részét szeretjük csendben csinálni, nem eseményekhez, ünnepekhez, hanem helyzethez kötjük.

Szent-negyed

Sárospatakon egy új városrész született, hiszen a megszokott elnevezések (Kispatak, Ardó) mellett ma már a római katolikus templom, Szent Erzsébet Ház, Rákóczi-vár által határolt területet Szent-negyedként emlegetik a patakiak.

– Magam is gyakran hallom ezt a kifejezést, de nem csupán ez volt a hozadéka a társaság működésének – mondja dr. Szabó Irén. A kilencvenes évek elején még magyarázni kellett az embereknek, miként kötődik Szent Erzsébet Sárospatakhoz. Hatalmas eredmény volt Sárospatak számára, amikor XVI. Benedek pápa a római katolikus templomot 2007-ben basilica minor rangra emelte. A katolikus egyház által átvett iskola Szent Erzsébet nevét viseli. A társaság 2007-ben költözött a templom közelébe a Szent Erzsébet Házba. Szintén a templom közelében telepedtek meg az Erzsébet-nővérek, akiknek idén készült el a vendégházuk, amely még inkább fellendítheti a vallási turizmust, egyre több zarándok keresi fel Sárospatakot. 2011-ben nyílt meg a Sárospatakot Kassával összekötő Szent Erzsébet-zarándokút, és a közeljövőben a katolikus egyház a korábban megvásárolt volt Carolina Óvoda épületében fog zarándokházat kialakítani. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy ma már Sárospatakot méltán lehet Szent Erzsébet városaként nevezni. A sikerünk egyik titka talán az, hogy soha nem önállóan dolgoztunk, hanem széles körű összefogásban a Rákóczi-várral, A Művelődés Házával, az iskolákkal és az egyházközséggel.

- ÉM-BG -

Szent Erzsébet

Árpád-házi Szent Erzsébet (Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207. július 7.? – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és Merániai Gertrúd lánya.

Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.).

1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte.

Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Férje halála után Erzsébet elhagyja Wartburg várát. Marburgban kórházat alapít, ahol a szegényeket, betegeket ápolja. 1231.november 17-én halt meg. IX. Gergely pápa avatta szentté 1235 május 27-én, pünkösd vasárnapján.

Erzsébet és a rózsák

Erzsébetet többnyire rózsák­kal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről.

Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában – eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Más történetekben Erzsébet az apjával (3 évesen) vagy férjével találkozik.

Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.