2017.01.25. 07:50
„Három kilométer le, három pedig fel, járhatatlan utakon”
Miskolc - Rendkívüli nézettségnek örvend a lyukóvölgyi nagymama életéről szóló film.
Miskolc - Rendkívüli nézettségnek örvend a lyukóvölgyi nagymama életéről szóló film.
– Mindenféle érzés kavarog az emberben. A lázadástól kezdve szinte minden. Elfogadni semmiképpen nem tudom azt a nyomort, amit a Lyukóvölgyben tapasztaltam és tapasztalok. Ott az emberek élete sokszorosan nehezített. Ha nem akarnak megfagyni, akkor lopniuk kell a fát. De ezért meg megbüntetik őket. Teljesen kilátástalan a helyzet. Sok helyen nincs vezetékes víz, nincs villany. Iszonyú! Rákos betegek úgy halnak meg ott, hogy orvos alig látja őket.
Surányi z. András filmrendező beszélt így a Lyukóvölgyben élők életéről. Jól ismeri őket, hiszen több dokumentumfilmet is készített Miskolc legszegényebb emberek lakta városrészében. A 2015-ben bemutatott Panoráma című dokumentumfilmje az interneten rendkívüli nézettségnek örvend, egyik olvasónk levélben megkeresett bennünket, hogy szeretne segíteni a film főszereplőjének, mondhatni főhősének, Csapó nagymamának.
Három kilométer
– Csapó nagymamához a családsegítő által jutottunk el. Megtudtuk, egyedül kénytelen nevelni az unokáját, mert két fiára, így a gyerek apjára sem számíthat. Amikor elkezdtük a forgatást, Zsoltika még csak 5 éves volt. A nagymama hurcolta óvodába. Nagyon megfogott bennünket, hogy elképesztő távolságot kell bejárnia a 72 éves néninek a kisfiúval. Három kilométer le a buszmegállóig, majd három kilométer fel, aztán délután újra indult a gyerekért. Gyakorlatilag járhatatlan úton, hóban, fagyban, sárban. Minden reggel 6-kor indultak. Két éven keresztül jártunk hozzájuk, mindig forgattunk egy keveset, és sokat beszélgettünk. Egy kicsit mi is beépültünk a családba. Ott voltunk reggel, amikor indult a nagymama az unokájával, és este is, amikor lefeküdtek – meséli tovább az élményeit a rendező.
Nincs, ami kirángassa őket ebből a helyzetből. Surányi z. András.
Megtudtuk tőle, egy év elteltével sikerült egy kis pályázati pénzt szerezniük a film elkészítéséhez, mert tulajdonképpen önerőből indult az egész. A film a Dunatáj Alapítványnál készült, az alapítvány producere, Szederkényi Miklós hívta fel a figyelmét Lyukóvölgyre, az ott élők nyomorúságos életére.
Rettenetes a híre
Surányi z. Andrást a film céljáról kérdezzük. Úgy fogalmaz: mindenképpen szerette volna bemutatni, világ elé tárni a Lyukóvölgyben tapasztaltakat. Mert az emberek erről másként nem értesülnek, hiszen nem járnak arra. A szegény vidékeket elkerüli. Lyukóvölgynek pedig egyébként is rettenetes a híre, jegyzi meg. A problémák gyökereit boncolgatva pedig elmondja: Lyukóvölgyben, munka és megélhetés híján, nagyon alulmotiváltak az emberek, teljes depresszióban élnek a nyomorban, nincs, ami kirángassa őket ebből. Évről évre csökkentek a szociális juttatások, munka (ahogy ők fogalmaznak) csak a városgazdánál van, ami magyarul a „közmunka”, de csak akkor, ha az illetékesnek megesik rajtuk a szíve. Ha jók voltak, akkor dolgozhatnak, ha nem, akkor nem kapnak munkát. Láttunk fiatalokat, akik nem tartják érdemesnek reggel felkelni. Bekapcsolják a tévét, és fekszenek egész nap az ágyban. Így telnek a napjaik. És akkor még nem beszéltünk az uzsoráról, ami szintén sok áldozatot szed arrafelé.
Surányi z. András szerint nehéz megoldást találni erre a helyzetre, de úgy gondolja, segítenének a jó közösségi programok, a munkahelyek és olyan iskolák, ahol nem szegregáltan tanulnának a gyerekek. Most szinte mindannyian a vasgyári baptista iskolába járnak, ahol rendkívül jó programokkal, sok szeretettel, hozzáértéssel nevelik a gyerekeket a pedagógusok, de ez alapjaiban nem tudja megváltoztatni a lyukói emberek életét.
Fotó: Kapcsos Vince
Közelebb az úthoz
A rendezőtől megtudtuk, a Csapó nagymamáról és unokájáról szóló film bemutatója után gyűjtés kezdődött megsegítésükre. Ennek köszönhetően most már egy komfortosabb házban laknak. Szintén a Lyukóvölgyben, de közel a buszmegállóhoz, úgyhogy nem kell kilométereket gyalogolniuk.
Surányi z. András rendező lapunknak elmondta azt is, hamarosan elkészül a következő filmje, ami ezúttal a lyukóvölgyi gyerekekről és iskolájukról, a vasgyári baptista iskoláról szól. A címe Rézangyalok lesz, mivel a gyerekek a Szimfónia program keretében rézfúvós hangszereken tanulnak játszani.
Elkeserítő dokumentumfilmen a lyukóvölgyi nincstelenség
Miskolc - Miskolc-Lyukóvölgy, az arra tévedt idegen szemével maga a teljes káosz. Itt egymás mellett él a többholdas, állattartó gazda a nincstelen, segélyből tengődő rokkant és a rongyos utcagyerek. Ami összeköti, mintegy keretbe foglalja őket, az a mára lepukkant, valaha festői környezet.