Csörte

A politikáról és a politikusokról sokféle mondás született már. Az egyik szerint a politika a nagyotmondás és a nagyothallás művészete. Kolodzey Tamás írása.

Ennek ékes bizonyítéka az, ami a napokban a Krím ürügyén történt Ukrajna és Oroszország között. Andrij Artyomenko ukrán képviselő ugyanis azzal az abszurdnak tűnő ötlettel állt elő, hogy a Moszkva által három esztendeje elfoglalt félszigetet adják bérbe ötven vagy esetleg száz évre az oroszoknak, és ha szükséges, erről rendezzenek népszavazást.

Több sem kellett Szergej Lavrov tapasztalt orosz külügyminiszternek, aki minderre sajátos módon reagált. Elmondta, hogy saját magától senki nem vehet bérbe semmit, márpedig a Krím az övéké, így a régióról felesleges vitát nyitni. A stratégiailag fontos területen – amelyet, mint köztudott, Hruscsov egykori szovjet pártfőtitkár állítólag nem teljesen józan állapotában 1954-ben ajándékozott az ukrán tagköztársaságnak – többségben élnek az oroszok, akik a „tulajdonjogáról” ezért vitázni sem hajlandók, így vívónyelven fogalmazva a nemzetek közötti csörte csupán hangulatkeltésre jó.

Mert nagyon úgy tűnik, hogy a hovatartozásába a világon mindenkinek véglegesen bele kell nyugodnia.

- Kolodzey Tamás -