A völgyi kilátó soha nem is volt kilátó

Miskolc - Hogyan épült meg a Herman Ottó Emlékpark, és hogyan ment tönkre?

Holtában lehet rugdosni, sőt jogosan teszik, hiszen ahogy most kinéz a terület, az siralom. Így fogalmazott Taba Benő építész a Bükk keleti kapujaként is emlegetett Herman Ottó Emlékpark egykori tervezője a terület mostani állapotával kapcsolatban. Az építész azért kereste meg szerkesztőségünket, mert az Észak-Magyarország napilapból tudta meg, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága közel 1,5 milliárd forint állami támogatást nyert el a park felújítására. De nemcsak ezzel kapcsolatban szeretett volna megszólalni, hanem azért is, hogy tisztázza azt az évtizedek óta tartó félreértést, miszerint az emlékparkban 2002-ben leégett tornyos épület nem is kilátónak épült…

Ezek a tervek indították be építészeti karrierem.” Taba Benő

Szíve csücske

Taba Benő hatalmas paksa­métával érkezett szerkesztőségünkbe, folyóiratok, kiadványok, megsárgult fényképek, díjak, elismerések kerültek elő a táskájából. Az 1984 decemberében át­adott park egykori, majd „újjá­születésének” évtizedekkel későbbi terveit mutatta meg, de a több mint harminc évvel ezelőtti megnyitó fotói is előkerültek. A díszdobozokban pedig az Év legjobb terve, az Év legjobb megvalósult épülete elismerések, valamint az 1985-ös szófiai Építészeti Világ Biennálé bronzérme lapultak. Ezeket mind a Herman Ottó Emlékparkért kapta az építész. Nem csoda hát, hogy szíve csücske lett a fogadóépület, a park és a torony. Merthogy a mások által kilátóként emlegetett épületet ő következetesen toronyként említi. De kezdjük az elején…

„Az Északtervnél Pirity Attila éveken keresztül készített terveket a parkra, amelyek európai színvonalú elképzeléseket tartalmaztak. De ebből – valószínűleg, anyagi okok miatt – semmi nem valósult meg. A kudarcokba belefáradt, és átadta kollégáinak a tervezés lehetőségét. Majd az Északterv házi ötletpályázatot írt ki a témában, erre én is beadtam a terveimet, és elnyertem a munkát. Fiatal, pályakezdő építész voltam, és érzelmileg is kötődtem a területhez, hiszen a családi kirándulások színtere volt ez a terület. Ezért is külön öröm volt, hogy én tervezhettem” – emlékezett vissza az építész.

– Ahol a torony állt, az a Bükk tényleges kapuja, onnan kezdődik a természet – tért át a tervekre Taba Benő. – A torony ennek egy függőleges hangsúlyt adó jelképe, mint egy felkiáltójel. Felmerült, hogy ott legyen a park főbejárata, de az messze lett volna a buszpályaudvartól. Így a két szárnyas fogadóépület szimmetriatengelyére lett ültetve a távolabb álló torony, így biztosítva, hogy látványában mégis egységet alkossanak az építmények. A főbejárati rész organikus alakzatot jelenít meg, a virágnyílást, a természet folyamatos változását, a mozgást szimbolizálja, a torony pedig a megérkezést, a termést, a megnyugvást jeleníti meg.

Az építész azt is kiemelte, hogy az épületnek fontos funkciója volt, kiállítótér a Bükk flórájáról, faunájáról, és egy gombavizsgáló is helyet kapott benne. „Fontos megjegyezni, hogy a torony formája magában hordozza a bükki hagyományos mesterségeket is, anyaghasználatában a mészkőégetők és a faszénégetők boksája jelenik meg” – sorolta. Az már csak a hab volt a tortán, hogy egy ilyen arányú és szerkezetű épület lehetőséget kínált egy kilátógaléria létesítésére is, ahonnan a park területére és a hámori völgy irányába nyílt kellemes panoráma. A két épületcsoport közötti parkban tematikus sétányok, különleges kősziklák, a tájra jellemző egyedi növénytársulások kaptak helyet. Aki nem tudott felmenni a Bükkbe, az itt egy „étlapot” kaphatott az ottani világról – fogalmazta meg az építész.

A város is büszke volt

Az 1984-ben megnyílt park számos nemzetközi, szakmai elismerést hozott Taba Benő számára. Európából, a Távol-Keletről érkeztek építészcsoportok, hogy megnézhessék – több másik magyarországi épület mellett – az általa megálmodott parkot is. „A város is büszke volt rá, bátran mondhatom, ezek a tervek indították be építészeti karrierem” – tette hozzá.

Milyen érzés mostani állapotában látni a parkot? – kérdeztük. „Borzasztó! A családommal minden héten járunk arra… borzalmas, hogy lassan az enyészeté válik a megmaradt két épület is” – mondta.

„Nyitás után tíz évig funkciójának megfelelően működött az emlékpark. A nemzeti park gondosan karbantartotta, ápolta. Iskolások jártak ki földrajz- és környezetismeret-órára. Majd a nemzeti park igazgatósága átkerült Egerbe, és először kicsit, majd végleg gazdátlanná vált a terület, és mondhatom, a város is érdektelenné vált iránta” – fogalmazott.

Osztatlan siker

2009-ben azonban úgy tűnt, elkezdődött valami, ahogy Taba Benő fogalmazott: boldog volt. „A város akkori főépítésze, Viszlai József felkért egy rekonstrukciós terv elkészítésére, a megmaradt fogadóépületek hasznosítására. A park ugyanis része lett volna a Diósgyőr-Lillafüred nagy projektnek, végül valamiért nem került bele… Két évvel később, már a jelenlegi városvezetés részéről kaptam megkeresést. A Miskolci Városfejlesztési Kft. tanulmánytervet kért tőlem. Az elképzelés a „Szeleta-kultúra” leleteinek érdekfeszítő bemutatására épülő, de szabad­időparkként funkcionáló turisztikai központ létrehozása volt” – mesélte. Taba Benő az általa újraálmodott parkba éttermet, élményparkot, ökológiai bemutatórészt tervezett, valamint a tornyot is high-tech ruhába „öltöztetve” képzelte el. A terület közepén pedig egy aréna (dühöngő) épült volna, ami koncerteknek, nagyobb rendezvényeknek biztosított volna helyet. Körülötte pedig nem lelátókon, hanem földből kialakított lépcsőkön – amik a Bükk 800 méter feletti csúcsait szimbolizálták – ülhetett volna a közönség.

„Osztatlan sikert aratott ez a terv, de tudomásom szerint a pályázaton a DVTK sportélményparkja végül megelőzte” – tette hozzá Taba Benő.

Itt persze még nem ért véget a történet, hiszen három évvel ezelőtt megkereste egy egri építész, aki a főépület elbontásához kérte Taba Benő hozzájárulását. „Érdeklődtem a miskolci önkormányzatnál, hogy mit tudnak erről, de írásban is biztosítottak arról, hogy semmiképp nem támogatják a bontást, a teljes rekonstrukció szükségessége mellett álltak ki. A helyi építészkamara is tiltakozott a bontás ellen, szerintük is ezt a parkot úgy kell fejleszteni, hogy a meglévő épületek megmaradjanak…

– Ez a park egy helyi szellemi műhely értékeit is hordozza, hiszen az Északterv valamikori fiatal építészeinek közös gondolkodása eredményeként jött létre. Ezt eltüntetni nagy bűn lenne. Elegáns megoldást jelentene, ha a helyi építészeket felkérnék egy ötletpályázat elkészítésére, és szakmai párbeszéd eredményeként folytatódhatna a terület Csipkerózsika-álmából történő felélesztése – mondta.

Építész-szobrászat

Hogy most mi a helyzet a park­kal, nem tudja, mert három éve nem kereste senki ezzel kapcsolatban, csak az újságból értesült arról, hogy lett pénz a park felújítására. De hogy milyen tervek alapján, azt nem tudja.

„Ez nem egy épület, ez építész-szobrászat, amely a természet és a város találkozását szimbolizálja, máshol vagy máshogy megismételhetetlen módon, ez csak itt állja meg a helyét. Ez így (volt) a miénk, miskolciaké. Aki hozzá akar nyúlni, annak erkölcsi, etikai (jogi) kötelezettségei vannak a korábbi alkotókkal szemben, bízom benne, hogy ezt a mulasztást az érintettek hamarosan korrigálják egy újabb, a városunkat gazdagító, izgalmas és értékes fejlesztés-együttes megvalósítása érdekében” – fogalmazott Taba Benő.

- N. Szántó Rita -

A terveket később mutatják be

Megkerestük a Bükki Nemzeti Parkot is az ügyben, kérdéseinkre Rónai Kálmánné igazgató válaszolt.

„A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a Herman Ottó Emlékpark helyszínén európai uniós forrásból hozza létre a Szeleta Park Látogatóközpontot. A terület tulajdonosa a magyar állam, vagyonkezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Magának a területnek nincs tervezője, a létesítmény terveit igazgatóságunk a pályázati kiírásnak megfelelően készíttette el. A park jogerős építési engedély alapján újul meg, a tervek igazgatóságunkon megtekinthetők. A tervezési folyamatok során igazgatóságunk többször egyeztetett Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala alpolgármesterével, főépítészével, a Stratégiai Gazdaságfejlesztési Osztály vezetőjével és a Turisztikai Desztináció Menedzsment vezetőjével. Az épülő látogatóközpont terveiről – a pályázati támogatási szerződés aláírását követően – sajtótájékoztató keretében informáljuk a nagyközönséget.”