Hajrá miskolciak! Most kölyök­labradorokat nevelhetünk

Miskolc - A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola jelentkezőket vár kölyöknevelő programjába.

A résztvevők szeretettel, odafigyeléssel segítenek megalapozni, hogy a kis jelöltekből igazi vakvezető kutyák lehessenek. A miskolci alapítvány Borsod-Abaúj-Zemplén megyei érdeklődők jelentkezését várja – írják közleményükben, mi pedig Komondi Piroskát, a baráthegyiek szakmai vezetőjét faggattuk.

Nem örökbe

– Ez nem örökbefogadás, hanem kölyöknevelés. A kutyának az állatorvosi és etetési költségeit az alapítvány állja – kezdte talán a legfontosabbakkal Komondi Piroska. – A gazdinak foglalkozni kell a kutyával, azt tartania, sétáltatni. Rendszeres időközönként, havonta kétszer-háromszor találkozni kell velünk. Bejönnek hozzánk a központba, vagy mi megyünk ki hozzájuk. De találkozunk több kölyökkel, hiszen a cél az, hogy sok kölyök legyen Miskolc környékén. Rendszeres kölyöktalálkozót szervezünk, ahol találkozhatnak egymással a nevelő családok, de segítünk a nevelésben, abban, hogy mit és hogyan csináljanak.

Fontos, hogy sokat mozogjon a kiskutya és had találkozzon kutyákkal és játsszon velük. Tanulja meg a lakásban a szabályokat, a szobatisztaságot, azt, hogy mit és miért nem rágunk meg, hová nem mászunk fel, és hogy nem kunyerálunk az asztalnál.

Inger szükséglet

– Sétálni kell a kutyával minél többet, be a városba is természetesen, hogy érje mindenféle inger, és lásson tömeget, járműveket – fogalmazott a szakember. – Segítünk a családoknak, ha kell, elmegyünk együtt buszozni, villamosozni. Segítünk, hogy tanítsák meg a kiskutyát fel-leszállni.

Arra a felvetésre, hogy honnan az ötlet, Komondi Piroska úgy felelt, hogy ez világszerte így működik.

– Önkéntes családok segítenek felnevelni a vakvezető tanulókat, hiszen központilag nem lehet ezt véghez vinni, hogy jó legyen – mondta. – Ráadásul egy kiképző tíz kiskutyára nem tud annyi időt szánni, mintha egy család egy kiskutyát hazavisz. Sokkal élménydúsabb környezetet tudnak biztosítani és ugye az emberek szeretik a pici, aranyos kiskutyákat, és el is babáznak vele. Ma abban segítünk, hogy nekünk is jó legyen. Ne feledjük azt sem, hogy valaki nem tud anyagilag támogatni egy alapítványt, de nagyon szívesen elsétálgat a városban egy kiskutyával, és viszi mindenhova magával, amivel szintén nekünk segít.

A kutyák közel egy évig vannak a nevelőszüleikkel, utána a kiképzés során találkozhat a kutya a korábbi családjával, de sok kölyöknevelő tartja a kapcsolatot a vak gazdival is.

– Pici törést okoz a kutyában a gazdiváltás – mint ahogyan az elválás a nevelőszülőt is megérinti –, azonban a labrador nagyon jó alkalmazkodó fajta, ami nagyon fontos a vakvezető kutyáknál, de tudniuk is kell alkalmazkodni – mondta Komondi Piroska. – A családban is előfordul, hogy elutaznak és más vigyáz a kiskutyára.

A projekt folyamatosan megy, tegnap is kivittek egy kiskutyát a nevelőszülőkhöz. Kiderült: az elmúlt esztendőkben is zajlott a kölyöknevelés, azonban most az apropója az, hogy a baráthegyiek eddigi felhívására budapestiek vagy főváros könyékiek jelentkeztek, ám nagyon szeretnék az alapítvány székhelyének környékén felfuttatni a kölyöknevelést.

- Juhász-Léhi István -

Várják a jelentkezőket

A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola jelentkezőket vár kölyöknevelő programjába, akik szeretettel, odafigyeléssel segítenek megalapozni, hogy a kis jelöltekből igazi vakvezető kutyák lehessenek. Jelentkezni Komondi Piroskánál lehet a [email protected] címen és a 46/311-236 számon.

„Nincs szükség arra, hogy érts a kutyakiképzéshez, mert ehhez megkapod tőlünk a kellő segítséget, de jól kell érezned magad nagy testű kutyák mellett” – szögezte le Komondi Piroska.

„Az alapítványunk hisz abban, hogy felnevelni egy kölyköt egy nagy közösségi erőfeszítés”.