Kékedi Melczer kastély - Megtaláltuk a bárónő unokáját

Kéked - Kéked hatalmas kincsekkel rendelkezik. De vajon miért nem hasznosítj­­a senki?

Megtaláltuk Kékeden a Melczer család egyik leszármazottját, aki nem más, mint maga a polgármester, Hunkár Sándor. Az államosítás előtt nagymamája, Melczer Lilla bárónő volt a település kastélyának tulajdonosa. Így a polgármesternek nemcsak a település vezetőjeként, de a családi érintettség miatt is „szinte megszakad a szíve” (ahogy ő fogalmazott). A kastélyszálló ugyanis jó pár éve nem üzemel, félő, hogy az épület teljesen tönkremegy. De nemcsak ez aggasztja, hanem az üdülő sorsa is, ami egykor szintén a Melczer család tulajdona volt. A rendszerváltozás előtt gyermekek és családok ezrei töltöttek itt vidám napokat, de mára az állaga annyira leromlott, hogy sok 10 millióból lehetne csak felújítani.

Szép emlékek

Pedig mennyi emlék fűzi ide a polgármestert! Elmeséli, jó barátságban volt a gondnokkal, úgyhogy szabad bejárása volt az üdülőbe és a mellette épült strandra. A leláncolt kapu előtt állva is jól látni a hatalmas tölgyfát, ami alatt szalonnát sütöttek, halászlét főztek a barátokkal, családdal.

– Gyermekkorom és kamaszkorom legszebb nyarai voltak ezek – réved a múltba. Ma már nehéz elképzelni a vidám gyerekcsapatot az üdülő épületei körül, hisz az egész területet felveri a gaz.

Majd visszaugrunk a történelembe. Megtudjuk, Melczer Lilla bárónő férje volt Hunkár Béla. Három gyermekük született, egyikük Hunkár János volt, a polgármester édesapja. A háború alatt a bárónő Grazba költözött családjával, csak 1948-ban jöttek vissza. Amikor a gyerekek felnőttek, mindenki máshol talált hazára. Olga Amerikában, Dénes visszament Grazba, csak János maradt itthon, mert ő itt talált magának feleséget. A II. világháború után államosították a Melczer-kastélyt is. Ez volt a veszte, mert ezután minden értékeset és mozdíthatót elhordtak belőle. A bejárat előtt álló márvány­oroszlánokat valamelyik ház alapjába építették be. Katonák is állomásoztak egy ideig az épületben, ők szintén hatalmas károkat okoztak. Az államosítás után 4 települési tanács tulajdonába került a kastély, ami akkor szinte romokban hevert.

Kastélyszálló volt

A ’80-as évek elején került az épület a megyei tanácshoz, ekkor kezdődött meg műemléki helyreállítása. Kastélyszálló működött benne egészen 2012-ig. Ez azonban nem volt nyereséges, így az akkori fenntartó megyei önkormányzat átadta az épületet az államnak. Azóta a gyönyörű Melczer-kastély üresen áll, látogatni sem lehet, méretes, fekete vaskapu állja a turisták útját.

– A leszármazottak szerették volna a rendszerváltozás után valahogyan visszaszerezni a család egykori tulajdonát, de mindig az volt a válasz, hogy erre a privatizációs törvény nem ad lehetőséget, csak kárpótlási jegy jár érte. Ez persze a kastély értékének a töredéke volt – mondja a polgármester. Majd azzal folytatja, hogy az üdülő még ennél is rosszabbul járt, mert évek óta nem őriztetik. Betörtek oda, levágták a radiátorokat, a vascsöveket. Pedig fénykorában az első épületben étterem, konyha és büfé működött, mellette kádfürdő (a település termálvizét hasznosítva) és szauna, a hátsó épületben pedig a szobák kaptak helyet. A bejárattól balra, a fás területen átsétálva strand várta a nyaralókat. Probléma az is, hogy 2010-ben, a nagy árvíz idején a hegyoldal megcsúszott, és az egyik épület sarkára ráomlott a föld.

– Amikor 2006-ban másodszor is polgármester lettem, kértem a megyei önkormányzatot, hogy tegyen valamit az üdülővel. Kijöttek, felmérték a helyzetet, volt is egy pályázat, de az önrészt nem vállalta a fenntartó. A kékedi önkormányzatnak pedig nagyon nagy feladat lenne a felújítása és fenntartása. Mi mindenképpen azt szeretnénk, ha üzemelne a szálló és az üdülő, hiszen az munkahelyeket teremtene, és fellendítené az idegenforgalmat Észak-Abaújban – jegyzi meg a polgármester. Megtudjuk: korábban érdeklődött az üdülő iránt egy szlovák vállalkozó is, de a fenntartóval történt tárgyalások eredménytelenül végződtek. Így most az egykori Melczer-tulajdon az államé és az enyészeté. Pedig a kékedi termálforrás vize egykor gyógyvíznek számított. Kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották.

- Hegyi Erika -