Sonka: a legjobbat keressük

Miskolc - Kötözött vagy kötetlen, csontos vagy csont nélküli, tarja vagy comb. Ki mit választ húsvétra?

Először is tisztázzuk, mit ért húsvéti sonka alatt. Hiszen ma már van nyers vagy hőkezelt, bőrös vagy bőr nélküli, csontos vagy csont nélküli sertéscomb vagy lapocka, tarja, karaj vagy éppen csülök. Sorolta az egyik hentes, amikor megkérdeztük tőle, hogy milyen is a jó húsvéti sonka. Ezzel persze még nem segített a választásban, sőt a bőség zavara tovább nehezítette a dolgunkat, de egyet biztosan tudtunk, vákuumtasakos húskészítményt nem szeretnénk. A hentes megdicsérte döntésünket, azonnal kedvesebb is lett, és így könnyebben ment az ajánlás, válogatás. Végül egy füstölt, kötözött került a kosárba. Nem sovány, inkább az a zsírosabb fajta.

Főzés előtt egy nappal hideg vízbe áztassuk be a sonkát! Komáromi József

– Én is olyat kérnék – szólt közbe a mögöttünk lévő vásárló, megirigyelve az általunk választott húsvéti sonkát. – De előtte megtapinthatom papírral, kesztyűvel, hogy milyen?

Megtapinthatta, és megfelelőnek találta. Nekünk pedig elmondta: „A lényeg, tapintásra nem lehet puha, de túl kemény, beszáradt sem a sonka. Az sem jó, ha levet enged…”

Van egy jó recept

A rögtönzött „milyen a jó húsvéti sonka” gyorstalpaló tanfolyamba beszálltak még páran a boltban. Úgy tűnt, mindenkinek van egy jó receptje, tippje, hogy a legjobb sonka kerüljön a húsvéti asztalra. Pusztai Sándorné azt tanácsolta, legyen fényes, de sötét a kiválasztott füstölt áru színe. Míg barátnője, Éva annyit tett hozzá, hogy semmiképp ne legyen zsíros az a bizonyos kötözött. Mások a tarjára esküdtek, de volt, aki egy hatalmas szívsonkát egyensúlyozott a kosara felé.

„Nagy a család, ebből pedig jut bőven mindenkinek” – árulta el Tibor. Azt is megtudtuk, ha mégis maradna a nagy darab húsból, akkor megvannak a jól bevált receptek, hogy húsvét után hogyan hasznosítsák. „Sonkás tészta, rakott krumpli, habart levesek…” – sorolta Tibor.

De ne szaladjunk annyira előre, koncentráljunk még a húsvéti receptekre. Megkérdeztük Komáromi Józsefet, a Drót Bisztró séfjét, hogy szerinte hogyan válasszunk sonkát, és hogyan készítsük el. „Én a tarját szeretem, abból is a kevésbé zsírosat. De a zsírossal sincs baj, sőt, hiszen a zsírok szállítják az ízeket” – mondta a séf.

Arra ő is figyelmeztetett, hogy vákuumtasakos húst ne vegyünk, ha lehet, akkor előfőzött terméket sem, csak füstölt árut. „Főzés előtt egy nappal hideg vízbe áztassuk be a sonkát, többször cseréljük alatta a vizet, hogy a sót valamennyire kivegye. Másnap főzzük meg a sonkát, a vízbe kerülhet vöröshagyma, fokhagyma, bors, köménymag, babérlevél. A főzési időt általában úgy számoljuk, hogy ahány kiló, annyi órát főzzük: egy két és fél kilós sonka megvan két és fél óra alatt. Fontos, hogy a húst a főzővízben hagyjuk kihűlni” – magyarázta. A séf javaslatként azt is elmondta, a főzővizet sem szabad kidobni, lencse- vagy babfőzelékhez, leveshez kiváló lehet.

Egyszer egy évben

– Tarját keresek, ez már a sokadik üzlet, mert sehol sem találok megfelelőt – ezt már Szabó Ágnes mondta. Elárulta, a húsvéti sonka tekintetében elég körülményes, mert ilyet csak egyszer eszik egy évben, szeretné akkor a legjobbat. „Persze füstölt tarját vehetnék máskor is, de nekem ennek az ételnek ilyenkor van itt az ideje, máskor nem is jut eszembe, hogy főzzek” – hangsúlyozta.

Szétfőhet, széteshet...

A legolcsóbbnak ezer forint alatt van kilója, míg a legdrágább húsvéti sonkáért akár több mint tízezer forintot is elkérnek. Az eladók szerint ma már nem az olcsóságra mennek a vásárlók, sokan a minőséget keresik. „A nagyon olcsó termék nemhogy nem finom, de sokszor szét is esik főzéskor. Akik már jártak így, azok inkább többet áldoznak az ünnepre, de nem akarnak húscafatot tenni az asztalra” – mondta az egyik élelmiszerbolt eladója.

Azt is megtudtuk, ha valakinek nincs pénze egy egész sonkára, vagy éppen nincs rá szüksége, mert egyedül van, akkor csak pár szelet tarját vásárol, ha már húsvét van…

- N. Szántó Rita -