Magyarról fordít magyarra Nyáry Krisztián

Tállya, Budapest - A Kerekdomb Fesztiválon megtudhatjuk azt is, hogyan szerettek ők…

Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a ’90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, ezzel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A posztokból aztán könyv, majd színdarab kerekedett: Így szerettek ők címmel. A színdarabot tavaly mutatták be a Városmajori Szabadtéri Színpadon, óriási sikerrel. Az idén először azonban a Kerekdomb Fesztiválon, június 18-án délután 2 órától láthatja a közönség a tállyai Vincellérház színpadán.

Versek, dalok, színház

– Nagy-Kálózy Eszter, Gryllus Dorka, Rudolf Péter és Simon Kornél keltik életre a nagy magyar költők szerelmi életét – kezdte mesélni lapunknak Nyáry Krisztián. – Az alapötletet az adta, hogy a könyveimben szereplő költők verseit a Kaláka Együttes megzenésítette. Ennek köszönhetően a színpadon megelevenednek költőink, Arany Jánostól József Attiláig. Egy-egy jelenetet láthat a közönség a színészek előadásában, én mint mesélő leszek jelen, a Kaláka Együttes pedig az adott költő verseit adja elő. Az előadás nagy siker volt már tavaly is, pótelőadásokat is kellett tartanunk.

Nyáry Krisztiánt arról is kérdeztük, hogyan kezdett el, és miért az irodalmi bulvárral foglalkozni.

– Nem szeretem, ha bulvárként emlegetik, mert ez a szó ma Magyarországon mást jelent. Inkább szórakoztató ismeretterjesztésként definiálnám, hiszen valós, párkapcsolati történeteket mesélek el benne – pontosított az író.

„Történetek, barátaimnak”

– Először csak a barátaimnak írtam meg ezeket a történeteket a Face­bookon, gondoltam, ha engem érdekel, akkor őket is – folytatta. – Ők megosztották, így az ő ismerőseik is látták, és azt vettem észre, egyre szélesebb körben olvassák, amit írok, és egyre többen szeretik meg azt a műfajt, ami korábban nem létezett.

Ahhoz, hogy ilyen élvezetes formában kapja meg az olvasó az irodalmi történeteket, komoly háttérmunkára van szükség. Mondhatjuk úgy is, a száraz irodalmi tényeken az írónak kell átrágnia magát? – kérdeztük Nyáry Krisztiánt.

– Számomra azok sem száraz irodalmi tények. Ráadásul a történetek nagy részét ismertem, hiszen irodalomtörténészként dolgoztam. De persze egy-egy anyaghoz el kell olvasnom a megfelelő levéltári anyagokat, folyóiratokat, könyvtáraznom kell. De valóban van egyfajta elbeszélői stílusom, ami érthetővé, élvezetessé teszi ezeket az életrajzokat. Mondhatnám, magyarról fordítok magyarra – válaszolta.

Azt is megtudtuk, volt olyan irodalmi alak, akinek az életét azért dolgozta fel, mert javasolták neki. Ilyen volt például Benedek Elek, akiről a kutatómunka során derült ki, milyen szép élete volt, és egy élethosszig tartó szerelem is jutott neki.

Bevallom, én minden könyvét olvastam Nyáry Krisztiánnak, és ha tehetem, ajánlom fiataloknak, bízva, hogy ezeken keresztül közelebb kerülnek az irodalomhoz. Éppen ezért adódott a kérdés, mennyire használják az Így szerettek ők könyveket az iskolákban.

– Óva intenék mindenkit, hogy tankönyvpótlékként használja ezeket, de kedvcsinálónak mindenképp jó lehet. Irodalomtanároktól, könyvtárosoktól vannak is pozitív visszajelzések – árulta el.

Melyik a kedvenc története? – érdeklődtünk.

– Mindegyiket szeretem, hiszen megengedhetem magamnak, hogy azokról írok, akik érdekelnek, akiket fontosnak tartok – mondta.

- N. Szántó Rita -