Sok lépés vezet a jobb gazdálkodáshoz

Miskolc - Példaértékű gazdálkodást folytat a megyei központi kórház, amely lefaragta tartozását.

A közelmúltban számoltunk be róla, hogy közzétette a Magyar Államkincstár a szeptember 30-ával aktualizált, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összegét.

A kórházak – az egy évvel ezelőtti adatokhoz hasonlóan – idén is jelentős összegekkel tartoznak, ám pozitív módon kiemelkedik eredményei alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház.

Kialakulóban van az a szerkezet, amelyet szeretnénk." Dr. Tiba Sándor

Szakmai tényezők

Míg egy éve a megyei és a Semmelweis adósságállománya együttesen meghaladta az egymilliárd forintot, addig a két intézmény összevonásával létrejött központi jelenleg csupán 54 millió forinttal tartozik. A többi megyei kórház összevetésében is igen jól állnak, hiszen ezek az intézmények 6-800 milliós, vagy éppen bőven egymilliárd forint feletti összeggel állnak a listán, de a többi megyénkbeli intézményhez képest is nagyon jó gazdálkodást tudnak felmutatni. Dr. Tiba Sándort, a központi kórház főigazgatóját kérdeztük arról, minek köszönhető ez a jó eredmény.

– Egy konkrét dolgot nem lehet kiemelni, ennek sokféle oka van – válaszolja elsőként kérdésünkre. – Több területen is történtek ugyanis olyan lépések, amelyek megalapozzák a gazdaságosabb működést.

A főigazgató elsőként említi a szakmai okokat, azok a tényezők, amelyek korábban nehezítették a gazdálkodást, azok most az összevont intézmény előnyére válnak.

– Az aktív ellátó egységek működése – ápolás, krónikus rehabilitációs irányban való továbbirányítása a betegeknek – egy intézmény lévén sokkal egyszerűbb. Sokkal jobban oda lehet a szakmai és a betegszükségletekre együttesen figyelni, így hamarabb fel tudnak szabadulni akut ellátást nyújtó osztályokon ágyak, amelyek új betegek felvételét teszik lehetővé. Ennek az a szakmai előnye van, hogy hamarabb be tudnak kerülni a betegek a kórházba, csökkenhet a várakozási idő és így jobb a finanszírozás, hiszen a teljesítmény megnő. Ez a betegellátással kapcsolatos bevétel – magyarázza.

A gazdálkodással kapcsolatban azzal, hogy egy ekkora intézmény létrejött, óriási gazdasági potenciál lettek. A szerződéseik legnagyobb részét áttekintették, és mindegyiket, amely valamilyen szempontból hátrányos volt valamelyik tagintézmény szempontjából, azt újratárgyalták és többet sikerült kedvezőbb feltételekkel újrakötni. Mérete miatt ugyanis az intézmény olyan vásárló­erő, amelynek köszönhetően már nincs kiszolgáltatva annyira a beszállítóknak.

Keretgazdálkodás

A harmadik ok, – amely kapcsolódik a gazdálkodáshoz –, az a keretgazdálkodási rendszer.

– A megyei kórházban is volt egy fajta, és a MISEK-ben is, ebből létrejött egy olyan, mindenre kiterjedő keretgazdálkodás, ami lehetővé teszi a gyógyszerekkel, anyagokkal való jobb gazdálkodást. A raktárkészlet is nagyobb a szerkezeti átalakulásnak köszönhetően.

A MISEK-ben voltak úgynevezett gazdasági nővérek, akik egy-egy területért felelősek voltak, a megyeiben nem voltak önálló gazdasági nővérek, hanem csatolt munkakörben még ápolónőként vagy adminisztrátorokként is kellett tevékenykedniük.

Véleményem szerint egy intézmény úgy működik jól, ha vannak az orvosok, akik gyógyítanak, van az ápolásszakma, akik ápolnak és van harmadik – szintén nélkülözhetetlen – terület, a műszaki szolgálat teljes palettája. Ennek az óriási és bonyolult rendszernek a mindennapi működését biztosítja a gazdasági nővér, aki az anyaggazdálkodásra figyel, a kórház értékeit tartja szemmel és az osztály működésének igényeit tartja osztály szinten egyensúlyban. Ez egész embert kíván, tehát, ha neki „csak” ez a feladata, akkor sokkal hatékonyabban tud dolgozni – hangsúlyozza dr. Tiba Sándor.

Ez csak egy példa azokra a szervezeti átalakulásokra, amelyeket megléptek, és amelyeknek – ahogy mondja – lassan beérik az eredménye.

– A bevételek nagyobbik része származik a gyógyításból, egy másik része a saját tevékenységekből. Olyan, betegek általi részleges térítéssel is járó tevékenységeket indítunk, mint például az altatásos vastagbéltükrözés a megyei részlegben is, amely a Szent Ferencben már működik.

De például szervezeti változás az is, hogy délutáni szakrendeléseket vezettünk be, mert korábban 8-14 óráig voltak a szakrendelések. De most 14-től 19 óráig is lehet már menni néhány rendelésre, aminek örül a beteg, az orvosnak nem kell máshová menni magánrendelni, mert itt is tud pénzt keresni, de az intézménynek is van belőle bevétele. Ezt a lehetőséget igyekszünk több szakmára kiterjeszteni! Teleradiológiai tevékenységet végzünk Ózdnak, Sátoraljaújhelynek, elkészítjük számukra a CT és az RTG felvételek leletezését, ami szintén bevételt hoz.

Minden területtel foglalkozni kell ahhoz, hogy az eredmények szépen lassan beérjenek – véli a főigazgató.

Újabb megtakarítások

Most még hat tagkórháza van az intézménynek, de valójában a Diósgyőri Tagkórházban fekvőbeteget ellátóként már csak az ápolási osztály működik, ezt tervezik a megyeibe átköltöztetni. Diósgyőrbe ugyanis ki kell vinni ügyeletben az orvost, naponta többször az élelmiszert, a steril eszközöket, az ágyneműt, miközben vannak üres épületek a Szentpéteri kapuban. Ezt ugyan fel kell újítani, de a szállítási és egyéb költségek, amit megspórolhatnak, elérheti az évi 80-100 millió forintot is.

– Kilencven fekvőbetegeket ellátó osztályunk és 28 ezer műszerünk van! Létrejött egy olyan műszerügyi csoport, amely a műszerek egy részét maga javítja. Nincs két cég közbeiktatva, az egyik, amelyik szállította, a másik, amelyik javította. Számos területen egy-egy minimális változás, aminek az eredménye, hogy ilyen jól állunk, miközben az intézménynek 30 milliárd forint felett van a költségvetése, amihez képest az 54 millió forint – bár amúgy sok pénz – igen jó eredmény! Kialakulóban van az a szerkezet, amelyet szeretnénk, amely a betegeknek, az itt dolgozóknak is jobb, amelynek megvan az eredménye a bevételnövekedésben és a kiadás­csökkenésben, nem utolsó sorban pedig a közérzet javulásában is – teszi hozzá dr. Tiba Sándor.

- Horváth Imre -