Ugri konditerembe járt, erőlégylevest evett, és végül megtanult ugrani

Miskolc - Anett még csak gimnazista, de májusban már megjelenik első meséskönyve.

Az Észak-Magyarország meseíró pályázatán találkoztunk a 18 éves Tamás Anett-tel, akinek írása szintén megjelent a Mesél az Észak című kiadványunkban. Nem volt nehéz a kedves, bájos fiatal hölggyel szóba elegyedni, hiszen nemcsak meseírásban jeleskedik, de nyitott, kedves természetű, így szívesen beszél magáról, meséiről, novelláiról, készülő könyveiről és terveiről.

Fontosnak tartom, hogy a mesékből tanuljanak a gyerekek." Tamás Anett

– Még írni sem tudtam, amikor már családi beszédeket tartottam különböző összejövetelek alkalmával. Ezeket a beszédeket anyukám lejegyezte, apukám pedig felvette videóra. Gyakran olvasgatom és nézegetem ezeket ma is, hiszen inspirációt adnak egy-egy írásomhoz, munkámhoz – idézi fel emlékeit Anett. Aztán azzal folytatja, hogy általános iskolás korában már figyelni kezdte a különböző irodalmi pályázatokat. 14 éves volt, amikor az Élő Irodalom – Élő Könyv Műhely novellapályázatot hirdetett. A téma a betegségből való felgyógyulás volt. Anett arról írt, hogyan élte meg 9 évesen, amikor édesanyjának gyomorfekélye volt. Hozzáteszi: azóta szerencsére az édesanyja meggyógyult. Ez az írása olyan sikert aratott, hogy rögtön beválogatták a Beteg voltam, meggyógyultam című antológiába. És azóta nincs megállás. Anettnek már 11 könyvben jelent meg valamilyen írása: novellája, meséje, az egyikben verse is.

Első lett

Anett elárulja, az irodalmi pályázatokon nem túl könnyű jó helyezést elérni, hiszen legtöbbször nincs külön kiírás gyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek. Jó esetben külön kategóriában bírálják el a hivatásos írókat és a pályakezdőket. Így ha nem sikerül valamelyik írásával díjat nyernie, ez nem veszi el a kedvét az írástól. Tapasztalata szerint minden pályázatból, minden megmérettetésből sokat lehet tanulni, és ő ennek nagyon örül.

Sikerei persze bőven voltak és vannak. Szívesen emlékszik a Fővárosi Állatkert pályázatára, amire állatokról szóló, gyerekeknek szóló történeteket vártak.

– Akkor jöttem rá, hogy szeretek meséket kitalálni és írni. Itt több száz pályázat közül az enyém lett az első. Történetem Ugriról szólt, aki nevét meghazudtolva nem tudott ugrani. A társai emiatt kinevették, nem voltak barátai, és a családja is furán nézett rá. Megpályázta az őrfigyelő béka állást, ami sikerült is neki, de közben békakonditerembe járt, az édesanyja pedig erőlégylevest főzött neki. Egyszer azonban, amint épp szolgálatban állt, egy gólya szállt le elé. Ugri ekkor nagyot ugrott, és megmentette a társait is. Hogy miért sikerült ez neki, nem tudni, de felül tudott kerekedni a nehézségeken. Mesémmel arra szerettem volna tanítani a kicsiket, hogy kitartással, szorgalommal, bátorsággal elérhetjük a céljainkat – magyarázza lelkesen Anett.

„Sokat tanultam”

Nyáron pedig kitüntető felkérést kapott. A Roland Kiadó pályázatára is küldött be mesét. A könyvkiadó ezután felkérte Anettet, írja meg a Háromperces mesék sorozatuk egyik kötetét. 45 rövid meséről van szó, melyek már el is készültek, jelenleg a korrektúrázás folyik.

– Nagyon örültem a felkérésnek, és most, hogy már a munka végén tartunk, jöttem rá, hogy milyen sok haszna volt. Rengeteget tanultam a szerkesztőtől, beleláttam a könyvkiadás folyamatába. Kihívás volt a feladat, mert 45 nyomozós mesét kellett írnom (a témát én választottam), maximum 1300 karakter terjedelemben. Ilyen röviden nem könnyű izgalmas történetet kikerekíteni. Ráadásul nagyon szeretem a leíró részeket, de ezúttal erre nem sok lehetőség volt. A könyv májusra lesz kész – mondja örömmel az ifjú író. Hozzáteszi: számára rendkívül fontos, hogy a gyerekek jól megírt, értékes szövegekhez jussanak, hiszen meghatározó lehet egész életükre, hogy gyermekkorukban milyen meséskönyvekkel találkoztak.

– Fontosnak tartom azt is, hogy a mesékből tanuljanak a gyerekek: mi a jó, mi a rossz, milyen szabályai vannak az életnek. Persze minden korosztálynak a neki megfelelő módon kell ezeket közvetíteni. De emellett a mese legyen vicces és szórakoztató, és a tanulság sose hiányozzon a végéről. A mai gyerekek nagyon okosak, nem kell attól félni, hogy számukra ismeretlen szavak is szerepelnek a történetekben, hiszen azok értelmét megkérdezhetik a szülőktől, vagy utánanézhetnek – vallja Anett.

- Hegyi Erika -

Író vagy műfordító lesz

Tamás Anett a Herman Ottó Gimnázium 11. osztályos tanulója, spanyol két tannyelvű osztályba jár. Nagyon szereti a spanyolt is, ezért arra is gondolt már, hogy műfordító lesz. Mint mondja, boldog lenne, ha a munkája is valamiképpen az irodalomhoz, az íráshoz kötődne, hiszen számára az írás nem munka, hanem szórakozás. Soha nem fárad el benne.