360 fokos videó: A kohászat, ami nagyvárossá tette Miskolcot, és ami tíz éve állt le végleg

Miskolc - A Kohászati Múzeum­ban jártunk, ahol meg­ismerhettük az Acél­város történetét.

A város történelmének, identitásának szerves és megkerülhetetlen része a diósgyőri kohászat. Egy önálló entitás volt Diósgyőrben, több tízezer dolgozóval, és amikor a városrészt Miskolchoz csatolták, egy tollvonással az ország egyik legjelentősebb települése jött létre. A történet közel 250 évvel ezelőtt kezdődött Hámor területén, a 2008-as év végéig pedig több jelentős momentum kötődik hozzá. Felsőhámorban meglátogattuk a Kohászati Múzeumot, ahol dr. Harcsik Béla muzeológus kalauzolt el minket az „Acélvároshoz” vezető történelmi úton.

Az önálló életet élő komplexum 1945-ben lett Miskolc része.” Dr. Harcsik Béla

Műemléki épületben

A múzeum jelenleg egy műemléki épületben fogadja a látogatókat. Különleges és szimbolikus értékű helyszín ez, hiszen 1779-re fejeződött be építése, és a kancellária funkcióját vette fel: 1871-ig innen irányították a diósgyőri kohászatot. A múzeum 1970-ben költözött be az épületbe, amibe dr. Harcsik Béla muzeológussal belépve elindul utazásunk a környék kohászatának történelmi mementói között.

Az újmassai őskohó gyufaszál-makettje előtt állva kezdjük meg a visszatekintést az 1700-as évek végén, Fazola Henrikkel. Dr. Harcsik Bélától megtudjuk, a német Würz­burg városából származó lakatos-kovács-órásmester az egri püspök meghívására érkezett Magyarországra, hogy vastermékeket gyártson. Ekkoriban nem létezett nagyipari vasgyártás az országban, a külföldi mester pedig kapott a lehetőségen és felhalmozott tőkéjéből vasművet indított.

Kutatásokat végzett a Bükkben, kereste a legjobb vasérc-, illetve kőszén lelőhelyeket. Munkáját siker koronázta, és az Uppony-hegységben megfelelő nyersanyagbázisra lelt. Mária Teréziától kért engedélyt 1770-ben, hogy elindíthassa a Diósgyőr-Hámori Vasművet. Miután az uralkodó jóváhagyta törekvéseit, megindult a termelés a szentléleki elágazásnál található olvasztóban, illetve a mai Hámor területén létezett egykori feldolgozóüzemekben.

Frigyes átvette a stafétát

Bár úttörő vállalkozást honosított meg, a profit elmaradt. Adósságaiból végül az állam mentette ki azzal, hogy 1775-ben átvette tőle a részvények feletti többségi tulajdonjogot. Pozícióját megőrizte, és 1779-ben bekövetkezett haláláig igazgatta a vasművet. A stafétát fia, Frigyes vette át tőle.

Selmecbányai tanulmányai után érkezett Diósgyőrbe, hogy amit az apja létrehozott, azt ő felvirágoztassa. Ekkorra az ómassai kohó elavulttá vált, ezért Frigyes újat épített.

Ez lett a modernizált, nagyobb méretű és teljesítményű, 1817 és 1870 között működő újmassai őskohó – a helyszínt az indokolta, hogy a vízmeghajtású fújtatók itt zavartalanul tudtak működni.

Emellett a Hámori tavat is neki köszönhetjük. Béla kifejtette, hogy a Szinva és a Garadna patakok vízellátása kiszámíthatatlan, időjárásfüggő. Hogy ezt kiegyensúlyozzák, megépült a tó vízzáró gátja, ami az addigi kis tavacskát a ma ismert Hámori-­tóvá duzzasztotta.

Az 1867-es Kiegyezés a fellendülés időszakát hozta el Magyarországra. Ennek az összetett folyamatnak egyik eleme volt az országot átszelő vasúthálózat kiépítése, ami síneket kívánt. Péch Antal javaslatára – a helyben lévő lelőhelyek, és talán a történelem tisztelete végett – Diósgyőrben épült meg a legyártásukhoz szükséges gyár, viszont új helyszínen.

A grandiózus vállalkozáshoz már kicsinek bizonyult a Szinva és a Garadna völgye, így a mai Vasgyár területére esett a választás. A korábbi kohók 1870-ig működtek, majd bezárták kapuikat.

Hatalmas volt a gyár

Hatalmas gyárat építettek, a kohászat 130 hektáron terült el. A fő termékek a vasúthoz kapcsolódtak: csak sínből az első megrendelés 12 000 tonnára szólt. Miután véget ért a nagy infrastrukturális fejlesztés az országban, új portfólióra állt át a diósgyőri gyár. A hadipar kiszolgálójaként lövedékeket, lövegeket, ágyúkat öntöttek itt. Az I. és a II. világháborúban, de még az 1980 és 1988 közötti, iraki-iráni háborúban is Miskolcon gyártott fegyvereket használtak a szemben álló felek.

Bélától megtudjuk, hogy 1915-re kinőtte a területet a gyár, ezért a Vasgyár nyugati oldalán új létesítményt építettek – később ez lett a Diósgyőri Gépgyár. Ekkorra már hatalmasra nőtt a komplexum: a kohászatban mintegy 19 000, a DIGÉP-ben közel 12 000 ember dolgozott.

Város a városban

Ezek csak a dolgozói számok, sokan családjukkal a vasgyári kolónia területén éltek. Az elkülönült társadalomnak saját igényei lettek, amit a gyár ki is szolgált. Különböző iskolák, boltok, mészárszék, tejcsarnok, ezerfős munkás­étkezde, több felekezetnek saját templom, művelődési házak, ingyenes közfürdő… és sok egyéb szolgáltató létesítmény épült, amik a gyárhoz kapcsolódó emberek életét tették teljessé.

Az önálló életet élő komplexum 1945-ben Nagy-Miskolc részévé vált. Hatalmas fejlődési momentum volt ez a városnak, hiszen az egyesülésnek köszönhetően egycsapásra Magyarország egyik legnagyobb városa lett a maga több mint 215 000 fős lakosságával.

A II. világháború után, a szocializmus időszakában a kohászat meghatározó tényezője volt Miskolcnak és az országnak. Nem hiába kapta meg az „Acélváros” becenevet. Azonban 1990, a rendszerváltás után változott a helyzet. Dr. Harcsik Béla elmondása szerint a tulajdonos állam ekkor igyekezett túladni a pillanatnyilag veszteséges üzemein.

Dunaújvárosban lemeztermékekre, Ózdon építőipari kommersz termékekre, Diósgyőrben pedig minőségi és nemes acélra specializálódott a termelés. Utóbbi ugyan széles körben felhasználható, mégis bizonyos piaci folyamatok miatt elmaradt a nyereség. Mind a DIGÉP-et, mind a kohászatot feldarabolták kisebb cégekre, és a privatizáció sorsára jutottak.

Többszöri felvásárlás után, melyek alatt szép lassan ­összerogyott a diósgyőri acélgyártás, 2008 novemberében állt le végleg a termelés. A közel 250 éves történet során Miskolc nagyvárossá nőtt, a világ számos pontján máig megtalálni az itt gyártott termékeket, ezzel pedig világhírűvé teszik Diósgyőr nevét. Béla kiemeli, hogy a szakmának is nagyon fontos központja volt ez, hiszen itt a teljes feldolgozási- és termelési folyamat végbement. Ez azt jelentette, hogy az itt dolgozó szakemberek nem licenceket vásároltak, hanem maguk dolgozták ki a technológiákat.

Király Csaba| hirek360.hu

Nézz körbe 360 fokban!

" target="_blank">A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!