2019.01.21. 13:40
360 fokos videó: Életre kel a fonó Tardonán
Tardona - Egy múlt századi tardonai fonóház életébe nyerhetünk bepillantást január 22-én a rudabányai kultúra napi ünnepségen a Tardonai Kulturális Egyesület előadásában.
Tardona - Egy múlt századi tardonai fonóház életébe nyerhetünk bepillantást január 22-én a rudabányai kultúra napi ünnepségen a Tardonai Kulturális Egyesület előadásában.
Lovas Albert szakmai vezető elmondása szerint - az előadás nézői igazi időutazásban vehetnek majd részt.
- Az 1920-as évek fonóit, a száz évvel ezelőtti ifjúság kedvelt szórakozási, udvarlási színterét szeretnénk megeleveníteni. Már a színpadkép kialakításakor is arra törekszünk, hogy egy igazi múlt századi falusi parasztházba csöppenjenek a nézők, ahol a fehér vászonlepedők, az életbölcsességeket tartalmazó falvédők, a míves asztalok és a karos lócák is megjelennek – sorolta.
Zajos, de kulturált szórakozás
A fonó a késő őszi estétől egészen a tavasz beálltáig volt a fő szórakozási forma Tardonán, a fiatal, eladósorban lévő lányok, a fiatalasszonyok és az ifjú legények körében.
„Igen zajos, de nagyon kulturált szórakozás volt ez nótával, játékkal, csipkelődéssel. Sok szerelem szövődött itt, nem egy házasság jött létre fonóházi ismeretség alapján. Egy ilyen estébe nyerhet bepillantást, aki megtekinti rudabányai előadásunkat.”
Az egyesület egyik fő profilja a helyi hagyományok (táncok, dalok, népszokások) meg- és átmentése.
Lovas Albert azt mondta, a rendkívül aktív szerveződést éppen húsz évvel ezelőtt hívta életre Tóth József néhai polgármester, de, hogy fennmaradtak és ma is sikereket érnek el, abban hatalmas szerepe van van Kakszi Györgyné és Balla Bálint korábbi elnököknek, valamint Czakó Tivadar jelenlegi vezetőnek.
A lokálpatrióta csoport emellett fontosnak tartja Jókai Mór emlékének őrzését is. Mint ismert, a híres magyar író az 1848/49-es szabadságharc után néhány hónapig Tardona környékén rejtőzött el, az ezzel kapcsolatos emlékeket is gyűjtik, illetve a nemzeti ünnepeken megemlékezéseket is szerveznek a tiszteletére.
Belül érezte
A szakmai vezető szerint a helyiek büszkék a sajátos nyelvjárásukra, és néphagyományaikra is.
„Amikor én gyerekként elkerültem Miskolcra, magammal vittem ezt a szép tardonai „-suk, -sük” nyelvjárást Természetesen hamar rájöttem, hogy az irodalmi nyelvünket is meg kell tanulni, de valahol belül mindig éreztem, hogy ez a különleges tájszólás egyszer még érték lesz. Az elbeszélések, beszámolók szerint szerencsére sok fiatal ma is így van ezzel, fontosnak tartják a tardonai identitásukat, mellyel büszkén ismertetünk meg másokat is.”
Tajthy Ákos | hirek360.hu
Nézz körbe 360 fokban!
" rel="noopener">A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!