A tudás fényét árasztotta Miskolcon

Miskolc - Hazánkban nem, de a világon több országban január 7-én ünneplik az ortodox karácsonyt.

A borsodi megyeszékhely változatos sokszínűséget mutat vallási felekezetek tekintetében. Az itt élő oroszokból, bolgárokból, ukránokból, görögökből, szíriai keresztényekből áll össze a Magyar Ortodox Egyházhoz tartozó miskolci Szentháromság templom – törzstagjait tekintve – közel hetvenfős közössége, ahová természetesen a helyi magyar ajkú ortodox hívek is csatlakoznak. A világban több helyen, például Oroszországban és a Jeruzsálemi Patriarchátus területén, az európai vízkereszttel azonos napra, január 6-ára esik az ortodox karácsony vigíliája.

Egy időben ünnepelnek

– Talán kevesen vannak tisztában vele, hogy 1923 óta azoknak a független, autokefál ortodox egyházaknak, amelyek a moszkvai patriarchátus fennhatósága alá tartoznak, lehetősége nyílt, hogy a régi Julián, vagy más néven ó-naptártól eltérően, ők is az új naptárhoz igazodjanak. Több közép- és dél-európai ország ortodox közössége – például a magyar, a román és a görög – a romai katolikus hívekkel együtt december 25-én tartja a karácsonyt – tudtuk meg Krank József parochustól.

Az ortodox karácsonyhoz minden országban eltérő népszokások sokasága kapcsolódik.

– Magyarországon a kis falvakban még él a kántálás hagyománya, amikor a családtagok fölkeresik egymást és karácsonyi énekeket énekelnek, illetve a pásztorjáték, ami a római katolikus egyházban még inkább jellemző. A szláv népeknél január 7. és 14. között meglátogatják egymást otthonaikban, és búzával, rozsszemekkel hintik meg a házat, ahová belépnek. Ez a bőséget, gyarapodást, jó kívánságokat jelképezi a jövő évre. A hét vége felé pedig a keresztgyermekek elmennek a keresztszüleikhez, és kisebb ajándékokkal kedveskednek nekik. Oroszországban karácsony táján szívesen készítenek különleges ételeket, többféle ízesítéssel töltött tésztákat: pelmenyit, pirogot és süteményként kalácsot – foglalta össze a parochus.

– Szerbiában jellemző, hogy a családok szenteste tölgyfa ágakat visznek a templomba, amiket a pap megszentel, majd elégetik. Ciszjordániában pedig január 6-án, szenteste éjjelén pompázatos felvonulás keretében tartja meg a jeruzsálemi patriarcha liturgiáját a Betlehemi Születés Templomában. Az ortodox liturgikus hagyomány a római katolikushoz képest a bizánci jegyeket őrzi, amely nagyon keveset változott az elmúlt háromszáz évben. Ez külső megnyilvánulásaiban rengeteg eltérést mutat a latin liturgiához képest, viszont a görögkatolikus szertartásrenddel jórészt azonos. Hangsúlyt kap a szent képek, az ikonok tisztelete és a bizánci misztika, amihez a tömjénezés is közelebb visz – mutatta be Krank József atya.

Élővé teszi az örömhírt

– A népszokásokat nem szabad összekeverni az egyház tradicionális kánoni előírásaival. Ezek lényege, hogy Krisztus születésének örömhírét valóban élővé tegyék, mint, ahogy énekünk is mondja: „A Te születésed, Krisztus Istenünk, a tudás fényét árasztotta a világra; mert általa a csillagimádók a csillagtól megtanulták, hogy Tenéked hódoljanak, az Igazság Napjának, és megismerjenek Téged, a fentről való Napkeltét. Mi Urunk, dicsőség Néked!” – zárta.

- Detzky Anna -