Ötven fölött is aktívan

Miskolc - Tudomásul kell venni, hogy a szervezet már nem úgy reagál az edzésekre, mint korábban.

Ha valaki eléri az ötven évet – optimális esetben – eljut élete azon korszakába, amikor talán még a korábbiaknál is tudatosabb életet folytat. Ennek pedig alkotórésze kell legyen a rendszeres mozgás – hívja fel a figyelmet Szaniszló Bálint kollégánk, aki futónagykövet is egyben. Ha a sport már korábban is része volt az ember életének, akkor azt semmiképen sem szabad abbahagyni, de tudomásul kell venni, hogy a szervezet már nem úgy reagál az edzésekre, mint korábban. Nagyobb például a sérülésveszély, és az edzettségi szintnek csak a fenntartása is komoly erőfeszítéseket igényel, a fejlődés pedig még ennél is többet. Türelmesnek kell tehát lennünk magunk iránt, és úgy végezni az aktív mozgást, hogy az élvezet, kikapcsolódás legyen – hangsúlyozza a sportember.

Sohasem késő

– Aki ilyen korában ébred rá, hogy élete első ötven évét elfecsérelte, és nem mozgott eleget, annak azt mondhatom, hogy sohasem késő. A türelem azonban rá fokozottabban érvényes, mert teljesen értelmetlen dolog, hogy felkészületlenül nekivág mondjuk egy intenzívebb mozgásnak, amelynek aztán az első napon sérülés a vége. Ilyenkor elmehet a kedve hosszú időre, talán örökre is – jelzi Szaniszló Bálint.

Kolaj László fiatalabb korában aktívan karatézott, bokszolt és kipróbálta magát a jiu-jitsuban is. Kisebb kihagyás után pár éve kezdett el biciklizni rendszeresen, melyhez a távok növelésével fokozatosan kellett hozzászoktatni magát. Kondícióját egy jelentős súlyleadást követően súlyzózással igyekszik visszanyerni, melynél nem várt problémákkal találkozott.

– A korábban könnyedén végzett gyakorlatok, például a fekvőtámasz közben kattogó hangot adott a könyököm – idézi fel. Régi edzőjével is konzultálva arra jutottak, hogy egyelőre a falnál kezdi el, fokozatosan növelve a terhelést, a gyakorlatokat.

– A rendszeres mozgás jótékony hatását már érzékelem, például javult a vérnyomásértékem – mondja. Ugyanakkor a kétkezes súlyzóval végzett sorozatok negatívan hatottak a vérnyomásra, így orvosával konzultálva a váltott kezű gyakorlás mellett döntött.

Uncsi volt a futás

Korábban fallabda, tenisz, tollaslabda volt a kedvenc sportja Pusztai Lászlónak, később teljesítmény túrázni kezdett.

– Teljesítettem a híres Kinizsi 100-as távot, és ott figyeltem meg, hogy sokan futva teszik meg a kilométereket, fitt, vékony sporttársak voltak – emlékszik vissza. Kedvet kapott, és a későbbi túrákat már futva teljesítette. Utána aszfaltos kilométerek következtek, a félmaratoni távig jutott el a flaszteron.

– Nagyon untam az edzéseket, csak úgy bírtam rávenni magam, hogy mindig valami versenyre készültem, az lebegett a szemem előtt, hogy tudjam teljesíteni – emlékszik vissza motivációjára. A legjobb edzés a verseny, idézi Németh Csabát, a miskolci futólegendát. A spinning, szobabiciklin végzett gyakorlatok irányába is ezért fordult.

– Bemész egy terembe, és rád csukják az ajtót – összegzi. – Ráadásul csoportosan, jó zenére nyomjuk – teszi hozzá. A futás nem maradt el, sőt szép lassan az egész család csatlakozott, ma már együtt látogatják a versenyeket.

– Ez az igazi értelme az egésznek, a példaadás, különben hiába próbálod meg rávenni a gyerekeidet – osztja meg tapasztalatait.

- Pap Gyula -