Zenehídon született a filmzene

Los Angeles, Miskolc - Czomba Imre Miskolcról költözött a tengerentúlra, most magyar filmhez komponált zenét.

Mondhatnánk, zenei híd kötötte össze Budapestet és Hollywoodot a közelmúltban: az odakinn élő Czomba Imre zeneszerző írta a magyar Kölcsönlakás című film zenéjét, amit hamarosan bemutatnak a mozikban. Imre miskolci származású, a Földesben érettségizett, Budapesten tanult jazz-zongoristának, majd Los Angelesbe költözött. (2017. május 18-i lapszámunkban írtuk meg történetét: felvették a Kaliforniai Egyetemre zeneszerzést tanulni, majd később megkapta az állampolgárságot mint „különleges képességekkel rendelkező” művész – a szerk.)

Közvetlen a reakció a zenében az elmondottakra vagy a történésekre.” Czomba Imre

Tetszett a forgatókönyv

– Viszonylag régen nem vettem részt magyar produkcióban, és nagyon örültem Dobó Kata rendező és Sárosi Mona producer felkérésének. Ismertem őket, hiszen mindkettőjükkel dolgoztam már Budapesten. Már a forgatókönyv is nagyon tetszett, és amikor ízelítőt kaptam az elkészült jelenetekből, már tudtam, hogy szeretnék benne lenni – meséli, hogyan került a film stábjába. (Amiben egy másik miskolci is található, a forgatókönyvet volt kollégánk, Búss Gábor Olivér írta – a szerk.)

– Elsődlegesen csak pár átvezető jelenethez szerettek volna zenét, viszont a munka

előrehaladtával majdnem 67 perc íródott a filmhez. Igazából miattam lett ennyi, mert mutattam pár ötletet nekik, amit itt, Hollywoodban lestem el, Mickey Mousing technikának hívják. Nagyon megszerették. Ez a fajta technika inkább a Disney-filmekre jellemző: közvetlen a reakció a zenében az elmondottakra vagy a történésekre – meséli Imre. Magyarázza, a zeneszerző a filmben tulajdonképpen szinkrontolmács – a zene nyelvére. Dobó Katával nagyon könnyen megtalálták a közös hangot.

Kintről irányították

Felmerült a kérdés, hogy hogyan oldották meg azt a technikai problémát, hogy a stáb Budapesten van, ő viszont Los Angelesben.

– Nem szeretek éjszaka dolgozni, főleg amióta megszületett a kislányunk. A kora reggeli órákban azonban kitűnően tudtunk mindenféle internetes kapcsolatokon keresztül kommunikálni. Én mivel színházi ember is vagyok, szeretem rögtön kipróbálni, mutatni, hogy miként lehetne valami esetleg másképp. Szerencsére ma már erre is van megoldás. Volt pár felvétel, amit innen, Los Angelesből irányítottunk, ilyen volt például Freddie éneke is a vége-főcímdalhoz.

Czomba Imre megjegyezte, egyetlen dolgot kért csak, hogy a keverő hangmérnök a közelében legyen, hiszen korábban előfordult már, hogy a végeredmény a keverés miatt nem az lett, amit ő előzetesen szeretett volna.

Zenei rendező

– Nagy örömömre szolgált, hogy Malek Miklós barátom is csatlakozott a zenei csapatomhoz, aki a keverő- és master hangmérnöki munkák mellett a zenei rendezőm is volt – tudtuk meg Imrétől, Malek Miklós 20 éve él a tengeren túl. Az elkészült filmzenét egyébként később Budapesten, a Pannónia Stúdióban játszották fel a zenészek.

Még Freddie-ről kérdezzük, kiderül, őt korábban nem ismerte a zeneszerző.

– A film fő témái köszönnek vissza a dalában, ritkán, de előfordul az ilyen a filmtörténelemben – mondja. Példát is mond: a világhírű Titanic ilyen volt. A dal szövegét egyébként Malek Miklós írta.

Czomba Imre még elárulta, a filmzene annyira jól sikerült, hogy a márciusban megrendezendő Los Angeles-i Synthplex kiállításon prezentációra hívták őket: beszéljenek róla, hogyan készült.

– Ez egy nagyon szép magyar siker (kezdete) lehet Hollywoodban – vélekedett.

Hajdu Mariann